Telefon: 22/410-001

Bodajk

15/2008. (VII. 15.) R.

(VII. 15. R.)
Bodajk Város Önkormányzat
15/2008. (VII. 15) rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
[egységes szerkezetben a módosításáról szóló 4/2010. (II. 26.) és a 9/2010. (X. 18.) önkormányzati rendelettel]
 
Hatályon kívül helyezte 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 119. §-a.
Hatálytalan 2011. 04. 01-től
 

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, szervezeti és működési szabályzatáról (SZMSZ) a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

Bevezető rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat
a) megnevezése: Bodajk Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat),
b) székhelye: 8053 Bodajk, Petőfi Sándor u. 60.,
c) illetékességi területe: Bodajk város közigazgatási területe.

(2) A képviselő-testület megnevezése: Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Bodajk Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései

2. §

(1) Az Önkormányzat jelképeit (címer, zászló) és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkot.

Nemzetközi kapcsolatok

3. §

(1) Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása, a polgármester irányítása, szervezése mellett, a Képviselő-testület feladata.

(2) Az Önkormányzat - írásbeli megállapodás alapján - hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő településekkel:
a) Rödermark város (Németország),
b) Plesna város (Lengyelország).

Bélyegző használat

4. §

(1) A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell feltüntetni.

(2) A Képviselő-testület bélyegzőjét kell használni a Képviselő-testület és bizottságai határozatán, az üléseikről készült jegyzőkönyvön, önkormányzati rendeleten a polgármester, illetőleg a bizottsági elnök neve mellett, az aláírás hitelesítésére.

(3) Az Önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre
a) a Képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről, díjról, elismerő címről szóló oklevélen,
b) az Önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,
c) az Önkormányzat nevében tett nyilatkozaton.
 
(4) A polgármester bélyegzője az Önkormányzat, valamint a Képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon (különösen: nyilatkozat, megállapodás, meghívó, levelezés, intézkedés, utasítás, határozat) használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére.

(5) A jegyző bélyegzője a Polgármesteri Hivatal működésével és a jegyző hatáskörébe tartozó üggyel összefüggő dokumentumon (különösen: nyilatkozat, megállapodás, meghívó, levelezés, intézkedés, utasítás, határozat), valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvön használható a jegyző neve mellett, az aláírás hitelesítésére.

(6) A jegyző gondoskodik a Polgármesteri Hivatalban használt bélyegzők nyilvántartásáról, használatuk szabályozásáról.

Bodajki Szó

5. §


(1) Az Önkormányzat által kiadott ingyenes újság a "Bodajki Szó", mely évente legalább öt alkalommal jelenik meg. Felelős kiadója a jegyző. Kiadásának költségeit az Önkormányzat költségvetése biztosítja. A lap beszámol a fontosabb helyi társadalmi, közéleti eseményekről, közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkról, továbbá elősegíti a település hely- és kultúrtörténetének ápolását.

(2) A Bodajki Szó háztartásokba történő eljuttatásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

Helyi televízió, internetes honlap

6. §
 
Az Önkormányzat a lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében helyi televíziót és internetes honlapot működtet, melynek költségeit költségvetésében biztosítja.

Lakossági tájékoztatás

7. §

Az Önkormányzat részéről a lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása az ülésekre szóló meghívóknak, továbbá hirdetményeknek, közleményeknek, dokumentumoknak, információknak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, egyidejűleg a Polgármesteri Hivatalban történő megtekinthetőségének, hozzáférhetőségének biztosításával valósul meg. E célra egyéb mód (pl. a Bodajki Szó, a helyi televízió, internetes honlap vagy a háztartásokba eljuttatott tájékoztató levél) is igénybe vehető. A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.

Együttműködés a lakossággal

8. §

(1) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezeteit, önszerveződő közösségeit, összefogását, melyek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megoldása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása, fellendítése.

(2) A lakosság társadalmi szervezeteivel, önszerveződő közösségeivel való együttműködés érvényre juttatása érdekében azok képviselői, e rendelet szerint, tanácskozási joggal részt vehetnek a Képviselő-testület és bizottságai ülésein.

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségeivel való együttműködés célja, rendeltetése:
a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása, a jogalkalmazási tapasztalatok megvitatása.

Együttműködés egyéb szervekkel

9. §

(1) A Képviselő-testület feladatai körében és azokon túl is - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, túrizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a kistérségi, megyei, regionális, országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel. Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, illetőleg azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás szervezése a polgármester feladata, aki erről a Képviselő-testületnek beszámol.

(2) A Képviselő-testület támogatja az önkormányzati feladatok hatékony, gazdaságos és célszerű ellátását segítő társulásban való részvételt elsősorban a kistérség, a megye és a régió településeivel, szervezeteivel. Az Önkormányzat tagja a Móri Többcélú Kistérségi Társulásnak, a Bakonyalja Önkormányzati Társulásnak, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, valamint a Martonvásár-Bodajk Építésügyi Hatósági Igazgatási Társulásnak.

Minőségbiztosítás

10. §

Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatalban a munka szervezettségének, hatékonyságának és minőségének javítása érdekében támogatja minőségbiztosítási rendszer működtetését.


II. fejezet

Az önkormányzati jogok

11. §

(1) Az Önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. [Ötv. 1. § (1)]

(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. [Ötv. 1. § (2)]

(3) Az Önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. [Ötv. 1. § (3)]

(4) Az Önkormányzat - a Képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. [Ötv. 1. § (4)]

12. §

Az Önkormányzat a törvény keretei között:
a) önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat;
c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. [Ötv. 1. § (6)]

13. §

(1) Az Önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. [Ötv. 2. § (1)]

(2) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület - annak felhatalmazására bizottsága, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. [Ötv. 2. § (2)]

(3) Az Önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. [Ötv. 2. § (3)]

14. §

Az önkormányzati jogokat, illetőleg az Önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetőleg a bíróság védi. [Ötv. 3. §]

15. §

A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. [Ötv. 5. §]


III. fejezet

Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

16. §

 (1) Az Önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. [Ötv. 8. § (1)]

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban az Önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. [Ötv. 8. § (2)]

(3) Az Önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. [Ötv. 8. § (4)]

17. §

(1) Az Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A Képviselő-testület határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a Képviselő-testület és bizottsága ülésein. [Ötv. 8. § (5)]

(2) Az (1) bekezdés második mondata szerinti szabályozást a 32. § (4)-(5) bekezdései tartalmazzák.

18. §

(1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli. [Ötv. 9. § (1)]

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai és a Képviselő-testület hivatala látják el. [Ötv. 9. § (2)]

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. [Ötv. 9. § (3)]

19. §

A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket. Gazdasági vállalkozás céljára a Képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat, vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti. [Ötv. 9. § (4)]

20. §

(1) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
a) a rendeletalkotás;
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;
e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
g) intézmény alapítása;
h) közterület elnevezése, emlékmű állítás;
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;
k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt Önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;
m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
n) amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. [Ötv. 10. § (1)]

(2) A Képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja. [Ötv. 10. § (2)]

21. §

(1) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. [Ötv. 11. § (1)]

(2) A polgármester, valamint a Képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. [Ötv. 11. § (2)]

(3) A Képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. [Ötv. 11. § (3)]


IV. fejezet

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület létszáma, ülései

22. §

(1)1  A Képviselő-testület létszáma 7 fő.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes (soros) és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.


Ülések nyilvánossága, zárt ülés

23. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. [Ötv. 12. § (3)]

(2) A Képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. [Ötv. 12. § (4)]

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. [Ötv. 12. § (5)]

(4) Ha a Képviselő-testület nyilvános üléséről tévéfelvétel készül, azt a helyi televízió -lehetőleg soron következő - adásában be kell mutatni. A felvételt legalább egy évig meg kell őrizni, illetőleg a könyvtárnak egy példányt át kell adni helytörténeti feldolgozásra.

(5) Ha a Képviselő-testület nyilvános üléséről hangfelvétel készül, annak a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben történő meghallgathatóságáról és ennek dokumentálásáról (ki, mikor, melyik ülés, mely részét hallgatta meg) a jegyző gondoskodik.

(6) A zárt ülésen elhangzottakat, a titoktartási kötelezettségre figyelemmel, bizalmasan kell kezelni. A zárt ülés dokumentumainak (beleértve az ülésről készült hangfelvételt is) a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására. A zárt ülés résztvevői megismerhetik a zárt ülésen szereplő előterjesztéseket, az ülésről készült hangfelvételt, illetve - amennyiben csak az egyes napirendi pontok tárgyalásánál lehetnek jelen - az adott napirend előterjesztéseit, hangfelvételét, valamint jegyzőkönyvét. Az arra jogosult személy zárt ülés hangfelvételébe történő belehallgatásának dokumentálásáról (ki, mikor, melyik ülés, mely részét hallgatta meg) a jegyző gondoskodik.

(7) A zárt ülésre beterjesztendő iratokat, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők (a Képviselő-testület és a bizottságok tagjai, az ülésre, illetve az adott napirendhez tanácskozási joggal meghívottak stb.), valamint a közigazgatási hivatal tájékoztatásához elengedhetetlen. A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumainak, hangfelvételének megismerésére jogosultak illetékteleneknek nem adhatnak felvilágosítást azok tartalmáról, számukra azokat nem továbbíthatják, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem tehetik lehetővé.

24. §

A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a 23. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben. A 23. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak a bizottságra is vonatkoznak. [Ötv. 12. § (6)]


Közmeghallgatás

25. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. [Ötv. 13. §]

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét és napirendjét 15 nappal előtte közzé kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (a meghívó kifüggesztésével) és a helyi televízióban. A közmeghallgatásra egyebekben a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 (3) A polgármester a következő évi költségvetési koncepcióról, valamint a Móri Többcélú Kistérségi Társulás tevékenységéről közmeghallgatáson ad tájékoztatást.


Határozatképesség

26. §

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. [Ötv. 14. § (1)]

(2) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. [Ötv. 14. § (2)]


Minősített többség

27. §

(1) A Képviselő-testület minősített többséggel dönt a következő ügyekben [Ötv. 15. § (1)]:
a) rendeletalkotás; [Ötv. 10. § (1) a)]
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; [Ötv. 10. § (1) b)]
c) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; [Ötv. 10. § (1) e)]
d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; [Ötv. 10. § (1) f)]
e) intézmény alapítása; [Ötv. 10. § (1) g)]
f) képviselő kizárása [Ötv. 14. § (2) bek.];
g) az Ötv. 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendelése,
h) az e rendeletben meghatározott következő ügyekben:
- településrendezési terv, illetőleg elemeinek elfogadása, módosítása,
- önkormányzati vagyonnal, tulajdonnal való rendelkezés,
- alapítvány létrehozása, alapító okiratának módosítása,
- önkormányzati kitüntetés, díj, cím alapítása, ennek odaítéléséről való döntés,
- nem önkormányzati kitüntetésre, címre, díjra történő felterjesztés.

(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. [Ötv. 15. § (2)]


Munkaterv, ülésszünet

28. §

(1) A Képviselő-testület rendes (soros) üléseinek időpontját a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. A következő évi munkatervet, melyet a beérkezett javaslatok alapján - széleskörű tájékozódást követően - a jegyző állít össze, minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő jóváhagyásra.

(2) A munkaterv tartalmazza:
- a rendes (soros) képviselő-testületi és bizottsági ülések, valamint a közmeghallgatás időpontját,
- az adott ülésen tárgyalandó napirendeket,
- az előterjesztők, előadók megnevezését,
- az előterjesztések előkészítéséért felelősöket,
- a napirendeket előzetesen tárgyaló bizottságok megjelölését,
- az előterjesztések elkészítésének, leadásának határidejét.

(3)2  A képviselő-testületi rendes (soros) ülések időpontja általában a hónap utolsó keddjének 17.00 órája. A bizottsági üléseket általában a képviselő-testületi ülést megelőző héten kell lebonyolítani. Az ülést összehívó, indokolt esetben - különösen másik önkormányzat képviselő-testületével tartandó együttes (társulási) ülés tartásakor, munkanap áthelyezésekor, rendkívüli, nem várt esemény bekövetkezésekor - a munkatervben szereplő időpontoktól eltérhet, de ezt a körülményt a meghívóban jelezni kell.

(4) A Képviselő-testület az év júliusára és augusztusára rendes (soros) ülést általában nem tervez, ülésszünetet tart.
 
Alakuló ülés

29. §

(1) A Képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az erre szóló meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni, és erről, a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester (ha nem volt eredményes a polgármester választás, akkor a tisztségében maradó régi polgármester), akadályoztatása esetén a képviselőnek megválasztott alpolgármester, kettejük távolléte, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb települési képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(3) Az ülést a Himnusz elhangzása után a korelnök nyitja meg, és vezeti. Az alakuló ülés megnyitását követően a helyi választási bizottság (HVB) elnöke - távolléte, akadályoztatása esetén egy kijelölt tagja - tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, végeredményéről, nyilatkozik azok törvényességéről, és átadja a megbízóleveleket. Ezt követően először a képviselők tesznek esküt, melynek szövegét esküvevőként előmondja a HVB elnöke (tagja). Ezután a polgármester a Képviselő-testület előtt külön leteszi az esküt, melynek szövegét esküvevőként előmondja a HVB elnöke (tagja). Az eskük letételét követően a korelnök javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítő kijelölésére. Róla a képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül dönt. Ezt követi a polgármesteri program összefoglaló ismertetése. Következő napirend a polgármester illetményének, majd, kérése esetén, költségátalányának megállapítása, melyekre bármelyik képviselő tehet javaslatot.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak megvalósulását követően a Képviselő-testület megalakultnak tekinthető, és a polgármester átveszi a korelnöktől az ülés vezetését. Az alakuló ülésen dönteni kell a bizottságok elnökeinek, elnökhelyetteseinek és tagjainak megválasztásáról, az alpolgármester megválasztásáról és tiszteletdíjának megállapításáról, továbbá az SZMSZ szükségszerű módosításáról. Az alakuló ülésen szükség szerint napirendre tűzhetők egyéb más kérdések is. Az alakuló ülést a Szózat elhangzása zárja.

(5) Az alpolgármester megválasztásához szükséges titkos szavazás lebonyolítása érdekében a képviselők közül 3 fős szavazatszámláló bizottságot kell választani akkor, ha előzőleg nem kerül megválasztásra az Ügyrendi Bizottság.


Eskütétel

30. §

(1) A települési képviselők, a polgármester, a bizottságok nem képviselő tagjai és az alpolgármester a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. mellékletében szereplő esküt teszik le az esküvevő előmondása mellett.

(2) Az esküvevő (eskü szövegét előmondó) - a 29. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltekintve - a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.


A képviselő-testületi ülések összehívása
 
31. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést és egy közmeghallgatást tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a Képviselő-testület bizottságának az indítványára. [Ötv. 12. § (1)] Törvényben meghatározott esetben a közigazgatási hivatal hívja össze a képviselő-testületi ülést [Ötv. 92/C. § (6), 98. § (2) f)], illetőleg kezdeményezheti annak összehívását [Ötv. 99. § (2) c)].

(2) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését. [Ötv. 12. § (2)] A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a Képviselő-testület ülésének összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti azt.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze a Képviselő-testületet, és vezeti annak ülését. [Ötv. 31. §]

(4) A Képviselő-testület ülését, főszabályként, az Önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható; ez esetben az indokot a meghívóban közölni kell.

(5) A Képviselő-testület és a bizottság ülésének meghívóját - a lakosság tájékoztatása érdekében - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára az ülés időpontjáig ki kell függeszteni, és - amennyiben erre az ülés előtt elegendő idő áll rendelkezésre - a helyi televízióban is közzé kell tenni.

32. §

(1) A Képviselő-testület rendes (soros) ülésének összehívása az ülés előtt legalább tíz nappal, írásos meghívó kiküldésével történik. A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét, jellegét (rendes, rendkívüli, nyilvános, zárt), a tervezett napirendeket, az ülés összehívójának megnevezését és a polgármester - vagy ha más az összehívó, a Képviselő-testület - bélyegzőjét.

(2) A meghívót valamennyi előterjesztéssel együtt az alábbi, tanácskozási joggal is rendelkezőknek kell megküldeni:
a) polgármesternek, alpolgármesternek, települési képviselőknek,
b) bizottságok nem képviselő tagjainak,
c) jegyzőnek,
d) könyvvizsgálónak.

(3) Meghívót és csak az adott napirendi ponttal érintett előterjesztést kell megküldeni annak, aki valamely előterjesztésről való döntésben közvetlenül érintett (pl. kérelmező, támogató, támogatott, ajánlattevő, pályázó, szerződő fél). Őt, mint meghívott vendéget a saját ügyét érintő napirendi pont tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg.

(4) Rendelkeznek tanácskozási joggal, de előterjesztések nélkül csak meghívót kell küldeni az alábbi személyeknek, szervezeteknek, önszerveződő közösségek képviselőinek:
- önkormányzati intézmények vezetői,
- illetékes országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselője,
- illetékes Európa Parlamenti képviselő,
- Bodajkért Közalapítvány kuratóriumának elnöke,
- Bodajki Egészségügy Fejlesztéséért Közalapítvány kuratóriumának elnöke,
- Művészetért Közalapítvány kuratóriumának elnöke,
- Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola igazgatója,
- Jobb Otthon Alapítvány kuratóriumának elnöke,
- Kapaszkodó Családsegítő Szolgálat vezetője.

(5) Csak a tevékenységi körükbe tartozó ügyekben rendelkeznek tanácskozási joggal, és előterjesztések nélkül meghívót kell küldeni az alábbi személyeknek, szervezeteknek, önszerveződő közösségek képviselőinek:
- BAK Kft. ügyvezetője,
- Törpe-Ovi Alapítvány Óvodája vezetője,
- Lila Akác Idősek Háza és Ápoló Otthona Alapítvány kuratóriumának elnöke,
- Bodajkon működő egyházak képviselői,
- háziorvosok,
- fogorvos,
- védőnők,
- politikai pártok helyi képviselői,
- helyi televízió képviselője,
- Nyugdíjas klub képviselője,
- Szövő szakkör képviselője,
- Helytörténeti Egyesület képviselője,
- Bodajk SE képviselője,
- Bodajki Tollaslabda SE képviselője,
- Bodajki Sakk Egyesület képviselője,
- Bodajki Polgárőr Egyesület képviselője,
- Életmód klub képviselője,
- Baba-mama klub képviselője,
- Karitász képviselője,
- Gazdakör Egyesület képviselője,
- Mozgássérültek Egyesülete képviselője,
- Fejér Megyei Hírlap képviselője,
- akit a polgármester, illetőleg az ülés összehívója megjelöl.

(6) Az ülésre szóló meghívót és a nyilvános ülések előterjesztéseit, a lakosság tájékoztatása érdekében, a települési könyvtárnak is meg kell küldeni, ahol azokat bárki megtekintheti.


Rendkívüli ülés

33. §

(1) A Képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő alkalmakkor is összehívható, mely ez esetben rendkívüli ülésnek minősül.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a települési képviselők egynegyedének vagy a Képviselő-testület bizottságának, napirendi javaslatot és indokolást is tartalmazó írásbeli indítványára, annak Polgármesteri Hivatalba való érkezésétől számított tíz napon belüli időpontra össze kell hívni a rendkívüliségre utaló írásbeli meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolásával. A Képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. Az indokot is tartalmazó meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

(3) A polgármester saját hatáskörében is összehívhatja a Képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül az önkormányzat, a Képviselő-testület és szervei, az intézmények, a település, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, fax, e-mail, levél, távirat, SMS) is igénybe vehető.

(5) A rendkívüli ülésen, a Képviselő-testület döntése alapján, a meghívóban nem szereplő napirendi pont is tárgyalható. A rendkívüli ülésen szereplő napirendi pontokat előzetesen a Képviselő-testület bizottságai is tárgyalhatják.

(6) A rendkívüli ülés lebonyolítására egyebekben a rendes (soros) ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


A Képviselő-testület ülésének vezetése

34. §

A Képviselő-testület ülésének vezetése során a polgármester, illetőleg a levezető elnök által ellátandó feladatok:
a) az ülés megnyitása, bezárása,
b) a határozatképesség megállapítása és annak az ülés alatt folyamatos figyelemmel kísérése,
c) javaslattétel jegyzőkönyv hitelesítő kijelölésére,
d) napirend előterjesztése,
e) az ülés jellegének (nyilvános vagy zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
f) napirendenként:
- a vita megnyitása, levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
- a vita összefoglalása,
- az indítványok szavazásra való feltevése,
- határozati javaslatok, rendeletek szavaztatása,
- a szavazás eredményének megállapítása,
- a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése;
g) az ülés rendjének fenntartása,
h) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása,
i) időszerű kérdésekről tájékoztatás nyújtása.


A tanácskozás rendje

35. §

(1) A tanácskozás rendjének, méltóságának fenntartásáról a polgármester, illetőleg a levezető elnök gondoskodik, aki a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő, rágalmazó kifejezéseket használ, illetőleg a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) az indokolatlanul hosszúra nyúlt vita lezárását indítványozhatja;
c) a hozzászólások időtartamának korlátozását indítványozhatja;
d) tárgyalási szünetet rendelhet el legfeljebb 60 percre;
e) a tanácskozás folytatását akadályozó nem várt rendkívüli körülmény (pl. áramszünet, baleset, természeti katasztrófa) felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, berekesztheti; ez esetben az ülés folytatásáról három napon belül, a képviselők értesítésével, gondoskodnia kell.

(2) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a hallgatóként résztvevő rendzavarót, ismétlődő rendzavarása esetén pedig a tanácskozóterem elhagyására kötelezheti, szükség esetén karhatalom igénybevételével.
(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésén azok, akik tanácskozási joggal nem rendelkeznek, a hallgatóság és a meghívott vendégek, a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet. A hallgatóként megjelent személy köteles tiszteletben tartani az ülés méltóságát, magatartásával azt nem zavarhatja. Jelentkezését követően akkor szólhat hozzá legfeljebb öt percben, ha arra a levezető elnök engedélyt ad.

(4) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni nem lehet.


Jegyzőkönyv hitelesítő

36. §

(1) A jegyzőkönyv hitelesítő feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése. Jegyzőkönyv hitelesítő a képviselő-testületi ülésen végig jelenlévő olyan települési képviselő lehet, aki a Polgármesteri Hivatal által elkészített és számára átadott kész jegyzőkönyvet - a Közigazgatási Hivatalhoz jogszabályban előírt határidőben történő megküldés érdekében - legkésőbb 48 órán belül áttekinti és aláírja.

(2) A jegyzőkönyv hitelesítő személy kijelölésére a polgármester, illetőleg a levezető elnök a napirend elfogadását megelőzően tesz javaslatot, figyelemmel a Képviselő-testület névsorából következő sorrendiségre. A személyről a Képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül dönt.


Napirend

37. §


A levezető elnök a jegyzőkönyv hitelesítő kijelölése után terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, levezető elnök, települési képviselő és a bizottság javaslatot tehet a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére. A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt.

38. §

(1) A napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt, a napirend előtti hozzászólások keretében a polgármester, települési képviselő vagy a bizottság részéről tájékoztató hangozhat el a Képviselő-testület előző ülése óta eltelt fontosabb önkormányzati, társadalmi eseményekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről, illetőleg arról, amit a polgármester, a települési képviselő vagy a bizottság közérdekűnek tart. A levezető elnök a napirend előtti hozzászólások keretében az ülésen megjelenő, tanácskozási joggal nem rendelkező vendégeknek, a hallgatóság tagjainak is megadhatja hozzászólásra a szót legfeljebb öt percben.

(2) A Képviselő-testület rendes (soros) ülésén napirendi pontként, írásbeli előterjesztés alapján, tárgyalni kell a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, melynek összeállítása a jegyző feladata.

(3) A nyilvános ülés általában utolsó napirendi pontja a "Bejelentések". A bejelentés (közérdekű információ közlése) időtartama egy témában az öt percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése esetén a polgármester, levezető elnök figyelmeztetést követően megvonhatja a szót. Döntéshozatalra e napirend keretében is sor kerülhet.


Előterjesztés

39. §

(1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó javaslat (határozati javaslat, rendelet-tervezet), jelentés, beszámoló, tájékoztató.

(2) A Képviselő-testület ülésére általában írásos előterjesztést kell készíteni. A polgármester kivételesen, alapos indokkal (pl. az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidsége, a döntéshozatalhoz szükséges információk beszerzése, terjedelmi ok miatt) engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek a meghívó kiküldéséhez képest későbbi kiküldését, esetleg az ülésen történő kiosztását, ismertetését.

(3) Írásbeli vagy szóbeli előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül csak sürgősségre hivatkozva tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirendi pont.

(4) Kivételes és indokolt esetben, a Képviselő-testület döntése alapján, lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. A szóbeli előterjesztés legyen tárgyszerű, lényegre törő, és tartalmazzon döntési javaslatot.

(5) Előterjesztő lehet a polgármester, alpolgármester, települési képviselő, a bizottság, bizottsági tag, a jegyző, továbbá feladatkörében az önkormányzati intézmény vezetője; beszámoló, tájékoztató esetén, feladatkörében, az érintett személy, szervezet (gazdasági társaság, alapítvány, egyesület).

40. §

(1) Az írásbeli előterjesztést a jegyző előzetesen törvényességi szempontból véleményezi.

(2) A Polgármesteri Hivatal gondoskodik a meghívók és előterjesztések időben történő kiküldéséről, kézbesítéséről.

(3) A polgármester előzetes engedélye alapján a kiküldendő előterjesztés terjedelme korlátozható, ha a sokszorosítás technikai nehézségbe ütközik, költsége vagy időigénye aránytalanul magas. Erről a tényről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell azzal együtt, hogy a teljes anyag megismerhetőségét a Polgármesteri Hivatalban biztosítani kell.

41. §

(1) Az előterjesztést, kivéve a rendkívüli ülésen tárgyalandó előterjesztést, a tárgya szerint illetékes bizottság napirendjére kell tűzni.
 
(2) Az Önkormányzat költségvetésére kiható előterjesztést a Pénzügyi Bizottságnak, a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetet, ezek módosítását, valamint az időszakos költségvetési beszámolókat valamennyi bizottság napirendjére kell tűzni.

42. §

Az előterjesztés előkészítéséért felelős személy a leadási határidőt megelőzően köteles tájékoztatni a polgármestert, ha az anyagot - alapos indokkal - határidőre nem tudja előkészíteni. Az ennek kapcsán teendő intézkedésekről a polgármester dönt.

43. §

(1) Az előterjesztés tartalmazza a következő elemeket:
a) Az előlapon:
- előterjesztő, előadó megnevezése,
- iktatószám (ügyiratszám),
- sorszám (nyilvántartási szám, évente folyamatos sorszámozással),
- az előterjesztés típusa (javaslat, jelentés, beszámoló, tájékoztató),
- címe (témájának, tárgyának rövid meghatározása),
- az előkészítésben résztvevők megnevezése,
- az előzetesen tárgyaló bizottságok megnevezése,
- az elkészítés dátuma;
b) Az indokolásban (ha ez a döntéshozáshoz kívánatos):
- a döntéshozó megszólítása,
- az előterjesztés célja, a téma ismertetése,
- a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
- a jogszabályi háttér bemutatása,
- érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
- különböző döntési változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
- anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és intézményei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
- egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt;
c) határozati javaslat, rendelet-tervezet (tájékoztató esetén mellőzhető),
d) a döntéshozatalt segítő, valamint a jóváhagyandó, elfogadandó mellékletek.

(2) A polgármester és a jegyző az éves költségvetés terhére szakértőt vehet igénybe a különleges szakértelmet igénylő előterjesztés elkészítéséhez.


Határozati javaslat

44. §

(1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben, vagy az ülés vezetője által a vita összefoglalása után megfogalmazott döntési javaslat.


(2) A határozati javaslatnak
- szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,
- törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek, pontosan megfogalmazottnak és végrehajthatónak kell lennie,
- rendeznie kell az ugyanabban a tárgykörben esetlegesen korábban hozott döntés sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezés, módosítás, kiegészítés),
- pénzügyi kihatás esetén rendelkeznie kell a költségvetési forrásról,
- végrehajtást igénylő döntéseknél a végrehajtási záradékban meg kell jelölnie a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtási határidőt.


A tanácskozás menete

45. §

(1) A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A levezető elnök minden napirendi pont felett megnyitja a vitát, melynek során:
a) először az előterjesztő (előadó) szóbeli kiegészítést tehet, új információkat vagy lényegre törő összefoglalást adhat;
b) az előterjesztőhöz először a települési képviselők, majd a tanácskozási joggal résztvevők kérdést, észrevételt, hozzászólást intézhetnek;
c) a vendégek, a hallgatóság tanácskozási joggal nem rendelkező tagjai a napirendhez kapcsolódva - legfeljebb öt percben - hozzászólhatnak, kérdést tehetnek fel, ha erre a levezető elnök engedélyt ad.

(2) A települési képviselők hozzászólására a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A szót a polgármester, illetőleg a levezető elnök adja meg. A hozzászólás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirendi pont keretében, ugyanazon képviselő ismételt hozzászólásának időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Ismételt hozzászólás esetén az idő túllépése miatt a levezető elnök, figyelmeztetést követően, megvonhatja a szót.

(3) Az előterjesztő (előadó), illetőleg a levezető elnök döntéshozatalhoz kapcsolódó hozzászólásainak száma, időtartama a napirendi pont tárgyalásakor nem korlátozható.

46. §

(1) A települési képviselő és a bizottság, a vita lezárásáig, az előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthet elő. A bizottság bármely előterjesztéshez, azok módosító javaslataihoz értékelést, ajánlást, javaslatot nyújthat be a Képviselő-testülethez a szavazás megkezdéséig.

(2) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában is elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatát, módosító javaslatát a vita lezárásáig módosíthatja, kiegészítheti, vagy a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Javaslata visszavonása esetén arról a Képviselő-testületnek nem kell dönteni.

47. §

(1) A napirendi vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület tagjai tehetnek javaslatot, melyről a Képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt. A vita lezárása után az előterjesztő (előadó) válaszolhat a hozzászólásokra.

(2) A vita lezárását követően, a határozathozatal előtt, a jegyzőnek kell szót adni, ha a javaslatokkal kapcsolatban törvényességi észrevételt kíván tenni.

48. §

A szavazás megkezdéséig a polgármester, települési képviselő vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását, napirendről való levételét, melyről a Képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt, ha azzal az előterjesztő egyetért. Ha az előterjesztő az elnapolással, napirendről való levétellel nem ért egyet, a vitát döntéshozatalig folytatni kell.

49. §

(1) A napirendi pont vitája után, közben, vagy új napirendi pont tárgyalása előtt, indokolt esetben (pl. a napirendi ponttal összefüggő egyeztetés lefolytatása, kapcsolódó információk beszerzése, egyéb tájékozódás miatt vagy pihenésképpen) a levezető elnök saját hatáskörében, vagy bármely képviselő javaslatára, tárgyalási szünetet rendelhet el legfeljebb 60 percre. Ha a levezető elnök a szünet elrendelésével nem ért egyet, arról a Képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt.

(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja, és rátér a szavaztatásra.


Szavazás

50. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. [Ötv. 12. § (6)]

(2) A nyílt szavazás személyesen, egységes lebonyolítással, szavazatszámláló technikai berendezés (szavazatszámláló gép) alkalmazásával vagy kézfeltartással történik. Szavazatszámláló gép igénybevétele esetén a képviselő saját maga és csak a számára kijelölt berendezésen szavazhat. A levezető elnök először az "igen", majd a "nem", végül a "tartózkodik" szavazatok számát állapítja meg.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges. [Ötv. 14. § (1)] Amennyiben egy javaslat nem kapja meg a megfelelő arányú többségi "igen" szavazatot, akkor a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni és azt határozati formában kell megjeleníteni.

51. §

(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először - az elhangzás sorrendjében - a módosító indítványokról kell határozathozatal nélkül dönteni, majd az elfogadott módosítások figyelembevételével végleges döntést hozni.

(2) A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.


Név szerinti szavazás

52. §

(1) A levezető elnök vagy legalább négy képviselő indítványára név szerinti szavazást kell elrendelni. Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást tartani.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ ("igen", "nem", "tartózkodik") a névsorban a képviselő neve mellett rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A névsor az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.


Titkos szavazás

53. §

(1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az alpolgármester választásakor, titkos szavazást tarthat az Ötv. 12. § (4) bekezdésben foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság gondoskodik a jegyző, mint jegyzőkönyvvezető közreműködésével. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét, idejét, tárgyát, a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető nevét, tisztségét és aláírását, továbbá a szavazás menetét, a felmerült körülményeket és az eredményt.

(3) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények (külön helyiség, esetleg szavazófülke) szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző közreműködik. A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő települési képviselők számának a kétszerese legyen, mert a képviselő egy alkalommal kérheti a rontott szavazólap kicserélését a bizottságtól, mielőtt azt az urnában elhelyezné. A szavazólapokat a Képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében. A szavazólapok átvételét a képviselők a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásukkal igazolják. A képviselők egyenként adják le szavazataikat.
(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek, az arról készült jegyzőkönyv ismertetésével, jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.
(5) A titkos szavazás szavazólapjait (felhasznált, fel nem használt, rontott, érvényes, érvénytelen) a testületi ülést követő 90 nap eltelte után meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről az Ügyrendi Bizottság jegyzőkönyvet készít.


Lakossági fórum [Ötv. 18. § (1)]

54. §

(1) A Képviselő-testület döntése alapján vagy saját hatáskörében a polgármester lakossági fórumot hív össze a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a helyi közügyek megvitatására, önkormányzati döntések előkészítésének, végrehajtásának megbeszélésére, valamint az ezekről történő tájékoztatás elősegítésére. A lakossági fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a megvitatásra kerülő témákról, annak megtartása előtt legalább 15 nappal, hirdetményt kell közzétenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a helyi televízióban. A hirdetményt meg kell küldeni azoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik egyébként a Képviselő-testület ülésére szóló meghívót is megkapják.

(3) A lakossági fórumot a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes távolléte, akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. Lebonyolítására a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(4) A lakossági fórumról annak lényegét rögzítő jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester vagy levezető elnök és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv egy példányát a Polgármesteri Hivatal irattárában, egy példányát a települési könyvtárban kell elhelyezni.

(5) A lakossági fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet annak következő rendes (soros) ülésén.


A Képviselő-testület feloszlása

55. §

A Képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A Képviselő-testület az új Képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja a hatáskörét. A Képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző év október l. napját követően. Az időközi választás költségét az Önkormányzat viseli. [Ötv. 18. § (3)]


A Képviselő-testület feloszlatása

56. §

Az Országgyűlés a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes [Alkotmány 19. § (3) bek. 1. pont]. Ha az Országgyűlés az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatja, egyidejűleg három hónapon belüli időpontra kitűzi az időközi választást. [Ötv. 93. § (2)]



V. fejezet

A Képviselő-testület döntései, az ülések dokumentálása

Határozat

57. §

(1) A határozat a határozati javaslat elfogadásával vagy elutasításával született döntés, mely eleget tesz a határozati javaslatra meghatározott követelményeknek.

(2) A Képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, a határozathozatal dátumával (hónap: római számmal, nap: arab számmal), valamint a határozatban foglalt döntés lényegére utaló címmel kell ellátni a következők szerint:

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete
sorszám/év. (hó. nap.) határozata

.............cím.............-ról, -ről

(3) A jegyző felelős a határozatok évenkénti, sorszám szerinti és betűrendes nyilvántartásáért.

(4) A jegyző felelős a határozatok végrehajtásának felügyeletéért, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentésnek a Képviselő-testület rendes (soros) ülése elé terjesztéséért.

(5) A határozat végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell kezdeni. A határozatról az érdekelteket mihamarabb értesíteni kell.

(6) Jegyzőkönyvben rögzítve a szavazás eredményét, de számozott határozat nélkül kell dönteni
a) a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről,
b) a napirend elfogadásáról,
c) az ügyrendi kérdésről,
d) az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatról,
e) az e rendeletben meghatározott egyéb ügyekről.


Önkormányzati rendelet

58. §

(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. [Ötv. 16. § (1)]

(2) A rendeletet a helyben szokásos módon, az elfogadásától számított 8 napon belül ki kell hirdetni. Helyben szokásos módnak minősül e tekintetben a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára legalább 15 napra történő kifüggesztés, melynek tényét és a levétel napját a kifüggesztett rendeleten fel kell tüntetni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja. [Ötv. 16. § (2)]

(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. [Ötv. 16. § (3)]

(4) Önkormányzati rendelet alkotását indítványozhatja
a) a polgármester,
b) a települési képviselő,
c) a Képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) az Önkormányzat intézményének vezetője (az intézmény működését érintően).
 
59. §
 
(1) A rendelet-tervezet szakszerű - a jogszabályoknak, az Európai Unió jogharmonizációs követelményeinek és a jogszabály előkészítés, szerkesztés (kodifikáció) követelményeinek megfelelő - előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület döntését követően - az elfogadott módosító indítványokra figyelemmel - a rendelet végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
 
60. §
 
(1) A jegyző gondoskodik a rendelet
a) évenkénti, sorszám szerinti nyilvántartásáról,
b) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról,
c) hatályosulásának figyelemmel kíséréséről,
d) érintett személyek, szervek, intézmények számára történő megküldéséről,
e) bárki általi megtekinthetőségének biztosításáról a Polgármesteri Hivatalban.

(2) A jegyző gondoskodik a lakosság széles körét érintő rendeletekről rövid, tárgyszerű, lényegre törő, közérthető tájékoztatás nyújtásáról a helyi televízión, a Bodajki Szón, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján vagy az Önkormányzat internetes honlapján keresztül.
 
61. § 3
 
 

Jegyzőkönyv

62. §
 
(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. [Ötv. 17. § (1)]

(2) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Kormány által rendeletben kijelölt szervnek (közigazgatási hivatal). [Ötv. 17. § (2)]

(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. [Ötv. 17. § (3)]
 
63. §
 
(1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről három példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, mely tartalmazza
- az ülés helyét, időpontját, jellegét (rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, alakuló, továbbá nyilvános vagy zárt ülés),
- a megjelentek nevét, tisztségét,
- a távolmaradt képviselők nevét,
- a tárgyalt napirendi pontok sorszámát, címét,
- a tanácskozás lényegét, a hozzászólók nevét,
- a határozathozatal módját, a szavazás számszerű eredményét,
- a hozott döntéseket, határozatokat,
- a levezető elnök által a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseket,
- az ülésen történt, a tanácskozást befolyásoló fontosabb eseményeket,
- a képviselők ülésre történő megérkezését, távozását,
- a képviselő kérésére az általa elmondottak szó szerinti rögzítését,
- zárt ülés esetében azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett, szakértő) vannak jelen.

(2) A jegyzőkönyvnek pontosan tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést, határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe szerkesztve, rendelet esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
- a meghívót, bizottsági ülés meghívóját,
- a jelenléti ívet,
- az írásos előterjesztést mellékleteivel együtt,
- a rendeletet,
- a képviselői, bizottsági indítványt, véleményt.

(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv munkaidőben a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán történő megtekinthetőségéről a jegyző gondoskodik. E jegyzőkönyvek egy példányát a települési könyvtárban is el kell helyezni.

(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvéről, a Képviselő-testület által külön meghatározott díj ellenében, a Polgármesteri Hivatalban másolat kérhető. A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyve kettő példányban készül. A zárt ülés jegyzőkönyvét a nyilvános ülésétől elkülönítetten kezeli a jegyző.
 


VI. fejezet

A települési képviselő, a tanácsnok és a bizottságok

A települési képviselő

64. §
 
(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. [Ötv. 19. § (1)]

(2) A települési képviselő:
a) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
d) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet;
e) a Képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;
f) köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában. [Ötv. 19. § (2)]
 
65. §
 
(1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat. [Ötv. 20. § (1)]

(2) A Képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. [Ötv. 20. § (2)]
 
66. §
 
(1) A települési képviselő kötelességei:
a) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület és bizottságai munkájában, és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél (levezető elnöknél) előzetesen bejelenti, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrzi (titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll);
d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, azok szervezeteivel, önszerveződő közösségeivel;
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti;
f) külön törvényben szabályozottak szerint vagyonnyilatkozatot tesz;
g) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, és óvja a Képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.

(2) A települési képviselőre egyebekben a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvényt kell alkalmazni.
 

A tanácsnok

67. § 4
 
A képviselő-testület - a polgármester az alpolgármester és a bizottsági elnök kivételével - minősített többséggel választhat tanácsnokot.


A Képviselő-testület bizottságai

68. §
 
(1) A bizottság - a feladatkörében - előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A Képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testületnek. [Ötv. 23. § (1)]

(2) A Képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. [Ötv. 23. § (2)]

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. [Ötv. 23. § (3)]
69. §

A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a Képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. [Ötv. 24. § (1)]
 
70. §
 
(1) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. [Ötv. 25. § (1)]

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz. [Ötv. 25. § (2)]
 
71. §
 
A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. [Ötv. 26. §]
 
72. §
 
A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a Képviselő-testület hivatalának a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. [Ötv. 27. §]
 
73. §
 
(1) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester, a jegyző és a bizottsági elnök segíti elő.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el. [Ötv. 29. §]
 
74. §
 
A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, nyilvántartását és ellenőrzését az Ügyrendi Bizottság végzi. [Ötv. 22. § (3), 2000:XCVI. tv. 10/A. § (3)]
 
75. §
 
(1) A Képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A Képviselő-testület bizottságai döntéselőkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó, a Képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati testületek.

(2) A bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét - az Ötv. és e rendelet keretei között, határozattal - maga állapíthatja meg. Az ügyrendről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjának jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. Egy képviselő egyidejűleg több bizottságnak is tagja, elnöke, elnökhelyettese lehet.
 
76. §
 
(1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi Bizottság, létszáma: 5 fő,
b) Településfejlesztési Bizottság, létszáma: 5 fő,
c) Egészségügyi és Szociális Bizottság, létszáma: 5 fő,
d) Közművelődési, Oktatási és Sport Bizottság, létszáma: 5 fő,
e) Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő.

(2) A bizottságok feladatait és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
 
77. §
 
(1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, melyeket előzetesen valamely bizottságnak tárgyalnia kell.

(2) Bármelyik képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. Az indítványt a bizottság elnöke annak soron következő ülése elé terjeszti, melyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
 
78. §
 
(1) A bizottsági ülést az elnök, távolléte, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, mindkettejük távolléte, akadályoztatása esetén a bizottság kijelölt képviselő tagja hívja össze és vezeti.

(2) A bizottságot nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni a Képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottság tagjai több mint felének, napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő és a jegyző.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke, távolléte, akadályoztatása esetén elnökhelyettese ír alá. A jegyzőkönyvet a Képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni. A bizottság ülésén nem kell jegyzőkönyv hitelesítőt kijelölni.
 
79. §
 
A bizottság évente legkésőbb február végéig beszámol a Képviselő-testületnek az előző évi tevékenységéről. A beszámoló tájékoztatást ad a bizottság
- feladatairól, fontosabb döntéseiről, vitáiról,
- az ülések számáról, határozatképességéről és a tagok részvételi arányáról,
- döntéseinek, határozatainak számáról,
- az összetételében bekövetkezett változásokról,
- az önkormányzat, a Képviselő-testület és szervei működését érintő fontosabb javaslatairól, észrevételeiről.
 
80. §

(1) A Képviselő-testület határozattal, meghatározott önkormányzati szakmai feladat ellátására, ellenőrzésére, felügyeletére, határozott időtartamra, ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek összetételére az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, elnökéről, elnökhelyetteséről, tagjairól, feladatköréről, működésének alapvető szabályairól, elveiről a bizottság megalakításakor dönt. Az ideiglenes bizottság legfeljebb hat hónapig működhet.

(3) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve a működésére meghatározott idő lejártát követően megszűnik. Ezzel együtt az elvégzett munkájáról a Képviselő-testületnek - előzetesen a bizottság által elfogadott - jelentésben számol be.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére egyebekben az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
 
81. §
 
A bizottságok működésére egyebekben a Képviselő-testület működésére megállapított szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni a következő eltérésekkel:
a) A bizottsági ülés meghívóját, valamennyi előterjesztéssel együtt, annak ülése előtt általában három nappal kell kiküldeni a következőknek:
- bizottsági tagok,
- polgármester, alpolgármester,
- települési képviselők,
- jegyző,
- könyvvizsgáló.
b) A napirendi ponttal érintett személy, szervezet részére csak az őt érintő előterjesztéssel együtt kell a meghívót kiküldeni.
c) A Képviselő-testület rendkívüli ülése előtti bizottsági ülés tartása esetén a meghívó kiküldéséről és a meghívottak a) pontban foglaltakon túli köréről az ülés összehívója dönt.
d) A bizottsági ülések meghívóit csak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel kell közzétenni.
 


VII. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző és a Polgármesteri Hivatal

A polgármester

82. §

A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt. [Ötv. 32. §]

83. §

A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. [Ötv. 33. §]
 
84. §
 
(1) A polgármester nem lehet:
a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,
b) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,
c) a Kormány tagja, államtitkár, szakállamtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
d) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója,
e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó,
f) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,
g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,
h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,
i) a közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
j) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,
k) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,
l) a Képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a Képviselő-testülettől kapja,
m) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a Képviselő-testülettel vagy a Képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,
n) kuratóriumi tagság kivételével a Képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,
o) a Képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,
p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
r) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
s) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja. [Ötv. 33/A. § (1)]

(2) A főállású polgármester:
a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével - nem létesíthet;
b) a Képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet
ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja,
bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
bc) szövetkezet tisztségviselője,
bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője. [Ötv. 33/A. § (2)]

(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. [Ötv. 33/A. § (3)]

(4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára - a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. A Képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell. [Ötv. 33/A. § (4)]

(5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól. [Ötv. 33/A. § (5)]

(6) A közigazgatási hivatal a megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha a Képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. [Ötv. 33/A. § (6)]

85. §

A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. [Ötv. 33/B. §]

86. §

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a Képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen az Önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el. [Ötv. 33/C. § (1)]
 
87. §
 
(1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit [Ötv. 7. § (1) és (2) bek.] a Képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. [Ötv. 35. § (1)]

(2) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester
a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. [Ötv. 35. § (2)]

(3) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. [Ötv. 35. § (3)]

88. §

(1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. [Ötv. 7. § (1)]

(2) Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. [Ötv. 7. § (2)]

(3) Ha a polgármester az (1) és (2) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. [Ötv. 7. § (3)]
 
89. §
 
(1) A polgármester - ha önkormányzati rendelet egyéb módon nem rendelkezik - saját hatáskörében az Önkormányzat költségvetését, vagyonát, tulajdonát érintő ügyekben az éves költségvetésben szereplő előirányzatok terhére alkalmanként 2.000 eFt értékhatárig vállalhat kötelezettségeket, köthet szerződéseket, írhat alá erről szóló megállapodásokat. Ezekről a Képviselő-testületet köteles tájékoztatni, mely a költségvetés következő módosításakor a szükséges előirányzat átcsoportosításokat elvégzi.

(2) A polgármester saját hatáskörében alkalmanként egy havi bérkifizetésnek megfelelő összeghatárig bérhitelt vehet fel, melyről a Képviselő-testületet haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A polgármester az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről - a Képviselő-testület tájékoztatása mellett - saját hatáskörben dönthet.

(4) A polgármester a Képviselő-testület által rendeletben átruházott hatáskörben dönt meghatározott szociális ügyekben.

(5) A polgármester saját hatáskörében - törvény, önkormányzati rendelet vagy képviselő-testületi határozat egyéb rendelkezése hiányában - az Önkormányzat, illetőleg a Képviselő-testület nevében megtehet minden olyan nyilatkozatot, vállalhat olyan kötelezettséget, írhat alá olyan megállapodást, szerződést, amely nem ellentétes az Önkormányzat, valamint a Képviselő-testület és szervei érdekeivel, hatáskörével, az ezekről való döntés halaszthatatlan, vagy hátránytól, kártól óv meg. E hatáskörének gyakorlásáról a polgármester utólag köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(6) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, mindkettő hiányában a Képviselő-testület korelnökének. [1994:LXIV. tv. 13. § (5)]

(7) A polgármesterre és a települési képviselőkre egyebekben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
 

Az alpolgármester

90. § 5
 

A jegyző, aljegyző

91. §

(1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól. [Ötv. 36. § (1)]

(2) A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát. A jegyző
a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
e) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságának ülésén;
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. [Ötv. 36. § (2)]

(3) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. [Ötv. 36. § (3)]


A Polgármesteri Hivatal

92. §

(1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A Polgármesteri Hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. [Ötv. 38. § (1)]

(2) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
 


VIII. fejezet

Az Önkormányzat gazdasági alapjai

Az Önkormányzat gazdálkodása

93. §
 
(1) Az Önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. [Ötv. 91. §]

(2) Az Önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. [Ötv. 77. § (1)]

(3) Az Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. [Ötv. 77. § (2)]
 
94. §
 
(1) A Képviselő-testület a vonatkozó jogszabályok alapján, gazdálkodása körében rendeletet alkot:
- az Önkormányzat éves költségvetéséről,
- az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról (zárszámadásról),
- az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól,
- az önkormányzati lakások lakbéréről.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodását a jegyző által előkészített és a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.
 

Az Önkormányzat vagyona

95. §
 
(1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. [Ötv. 78. § (1)]

(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - külön jogszabályban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni. [Ötv. 78. § (2)]

(3) Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelete tartalmazza különösen:
- a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
- a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyontárgyak körét, valamint a róluk való rendelkezés szabályait.

(4) Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. [Ötv. 80. § (3)]

(5) Gazdasági vállalkozásban való részvételről szóló döntés előtt a polgármester - szakértő bevonásával - gazdasági elemzést készíttethet.
 

Gazdasági program

96. §
 
(1) A gazdasági program a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az Önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az Önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetéstámogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. [Ötv. 91. § (6)]

(2) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. [Ötv. 91. § (7)]
 

Önként vállalt feladat

97. §
 
(1) A Képviselő-testület csak akkor dönthet a törvényben foglalt kötelezőn túli feladatellátásról (önként vállalt feladat), ha előtte, a polgármester irányításával, előkészítő eljárást folytat le. Ennek során - szükség esetén szakértő bevonásával - meg kell határozni az elérendő célt, továbbá vizsgálni kell a feladat több évre vállalható ellátásának pénzügyi, személyi és technikai feltételeit.

(2) Az önként vállalt feladat nem sértheti
a) más szervek, önkormányzatok jogszabállyal alátámasztható érdekeit, kizárólagos feladat- és hatáskörét,
b) az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatellátását.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) Tófürdő üzemeltetése,
b) sípálya és sífelvonó üzemeltetése,
c) a Bodajki Szó című lap kiadása,
d) helyi televízió üzemeltetése.
 

Az Önkormányzat ellenőrzése

98. §
 
(1) Az Önkormányzat gazdálkodását (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását is) az Állami Számvevőszék ellenőrzi. [Ötv. 92. § (1)]

(2) Az Önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrizhetik. [Ötv. 92. § (2)]

(3) Az Önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. [Ötv. 92. § (3)]
(4) A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja az Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. [Ötv. 92. § (4)]

(5) A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. [Ötv. 92. § (5)]

(6) Az Önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a Képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá. [Ötv. 92. § (6)]

(7) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a jegyző és a polgármester részére, melyeket a polgármester indokolt esetben a Képviselő-testület soron következő ülésére terjeszt elő. [Ötv. 92. § (9)]

(8) A polgármester a tárgyévre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - éves ellenőrzési jelentést, valamint az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg - a Képviselő-testület elé terjeszti. [Ötv. 92. § (10)]

(9) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. [Ötv. 92. § (14)]
 


IX. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

99. §
 
A Képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét. [Ötv. 50. § (2)]
 

A felterjesztési jog

100. §
 
A Képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az Önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet;
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;
c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. [Ötv. 101. § (1)]
 

Vagyonnyilatkozatba betekintés

101. §
 
(1) A polgármesteri, képviselői vagyonnyilatkozatokba a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben, bárki betekinthet.

(2) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályok betartása és betartatása az Ügyrendi Bizottság feladata.
 


Függelékek

102. §
 
(1) A rendelet 1. függeléke tartalmazza a települési képviselők nevét és lakcímét, 2. függeléke a bizottságok tagjait, 3. függeléke a tanácsnokok nevét, 4. függeléke a Képviselő-testület által kitüntetettek felsorolását, 5. függeléke a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét.

(2) A függelékek nem részei a rendeletnek, hozzájuk nem fűződnek joghatások, csupán a tájékoztatást szolgálják. A függelékek folyamatos vezetéséért a jegyző felelős.
 

SZMSZ felülvizsgálata

103. §
 
A Képviselő-testület az alakuló ülést követő fél éven belül felülvizsgálja, megalkotja a szervezeti és működési szabályzatot. [1994:LXIII. tv. 62. § (5)]
 

Záró rendelkezések

104. §
 
(1) Ez a rendelet a kihirdetésével lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2007. (III. 30.) rendelet, valamint a módosításáról szóló 8/2007. (VI. 28.), a 13/2007. (IX. 28.), a 14/2007. (X. 31.) és a 12/2008. (V. 29.) rendelet.

Bodajk, 2008. július 14.


                                        Oszlánszki Zsolt                                   dr. Nagy Gábor
                                           polgármester                                           jegyző
 

A rendeletet a mai napon kihirdettem.
Bodajk, 2008. július 15.
                                                                                                   dr. Nagy Gábor
                                                                                                        jegyző
 
1  Módosította: 9/2010. (X. 18.) önkormányzati rendelet
2. Módosította: 9/2010. (X. 18.) önkormányzati rendelet
3. Hatályát vesztette: 4/2010. (II. 26.)
4. Módosította: 9/2010. (X. 18.) önkormányzati rendelet
5. Hatályát vesztette: 9/2010. (X. 18.) önkormányzati rendelet
 

 


1. melléklet 6
6. Hatályát vesztette: 9/2010. (X. 18.) önkormányzati rendelet
 

2. melléklet
   
A bizottságok feladatai, hatáskörei

I. rész

A Pénzügyi Bizottság feladata, hatásköre
 

Az Ötv. rendelkezéseiből fakadó feladatok, hatáskörök:
- Ötv. 92. § (13) bek.: A pénzügyi bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
- Ötv. 92. § (14) bek.: A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

A bizottság egyéb feladatai körében felügyeli és ellenőrzi az Önkormányzat és intézményei gazdálkodását, az Önkormányzat költségvetésének végrehajtását, vizsgálja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást a következők szerint:
1. Véleményezi az Önkormányzat éves költségvetéséről és annak végrehajtásáról szóló, illetőleg azokat érintő előterjesztéseket, rendeleteket, javaslatokat, jelentéseket, tájékoztatókat, beszámolókat, részt vesz azok előkészítésében, figyelemmel kíséri az ezzel összefüggő döntések végrehajtását.
2. Véleményezi az Önkormányzat gazdasági programját, részt vesz annak elkészítésében.
3. Véleményezi a költségvetésre kiható terveket, koncepciókat, azok gazdasági hatásait.
4. Javaslatot tesz helyi adók kivetésére, azok mértékének megállapítására, továbbá figyelemmel kíséri a jegyző, mint adóhatóság tevékenységét.
5. Javaslatokat tesz az Önkormányzat és intézményei bevételeinek növelésére, kiadásainak ésszerű csökkentésére, továbbá a hatékony gazdálkodásra, feladatellátásra.
6. Javaslatot tesz alapítványban, gazdasági társaságban való részvételre, intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére.
7. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzat és intézményei gazdálkodását, vagyonfelhasználását, pénzügyeinek alakulását és ezekkel összefüggésben javaslatokat tesz, véleményt nyilvánít.
8. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat és intézményei belső ellenőrzését, a belső ellenőr megállapításai alapján javaslatokat tesz a gazdálkodással kapcsolatos feladatok körében. Javaslatot tesz az ellenőrzési ütemtervben meghatározandó feladatokra.
9. Ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését, a pénzügyi, számviteli szabályzatok meglétét, naprakészségét.
10. A Képviselő-testület felkérésére cél- és témavizsgálatokat végez, elkészíti a Képviselő-testület által kért előterjesztéseket, részt vesz a jegyző által végzett önkormányzati intézmények ellenőrzésében.
11. Vizsgálja a település életét, működését befolyásoló egyéb döntések pénzügyi, gazdasági feltételeit.
12. Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket részére a Képviselő-testület megállapít.

A bizottságnak a Képviselő-testület által átruházott hatásköre: nincs.
 

II. rész

A Településfejlesztési Bizottság feladata, hatásköre
 

A bizottság felügyeli és ellenőrzi az Önkormányzat településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, környezetvédelemmel, természetvédelemmel, környezetgazdálkodással összefüggő feladatellátását a következők szerint:
1. Figyelemmel kíséri és elemzi a település fejlődésének, fejlesztésének irányait, lehetőségeit.
2. Javaslatokat tesz a feladatkörébe tartozó intézkedésekre, előterjesztések elkészítésére, illetőleg véleményezi azokat.
3. Kezdeményezi az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódóan társulás létrehozását, módosítását, megszüntetését, figyelemmel kíséri a társulás, feladatkörét érintő, működését.
4. Véleményezi a településrendezési tervet, annak egyes elemeit, javaslatot tesz azok elkészítésére, módosítására.
5. Javaslatokat tesz, és véleményt nyilvánít a település természet- és környezetvédelmével, vízgazdálkodásával, környezetgazdálkodásával, közüzemi szolgáltatásaival, hulladékgazdálkodásával összefüggő ügyekben.
6. Javaslatokat tesz és véleményez településüzemeltetéssel kapcsolatos ügyekben.
7. Figyelemmel kíséri és véleményezi a feladatkörét érintő döntések előkészítését, végrehajtását.
8. Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket részére a Képviselő-testület megállapít.

A bizottságnak a Képviselő-testület által átruházott hatásköre: nincs.
 

III. rész

Az Egészségügyi és Szociális Bizottság feladata, hatásköre
 

A bizottság felügyeli és ellenőrzi az Önkormányzat szociális ügyekkel, gyermekvédelemmel és egészségüggyel kapcsolatos feladatellátását a következők szerint:
1. Javaslatot tesz a helyi egészségügyi alapellátással, szakellátással, közegészségüggyel, gyermekvédelemmel, szociális ellátásokkal kapcsolatos fejlesztésekre, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására.
2. Előkészíti, illetőleg véleményezi a feladatkörét érintő rendelet-tervezeteket, előterjesztéseket.
3. Feltárja és számbaveszi a településen a szociális és gyermekvédelmi ellátásokat érintő problémákat, javaslatokat tesz azok megoldására. E körben kapcsolatot tart a feladatok ellátásában érintett személyekkel, szervekkel, szervezetekkel, így különösen: védőnőkkel, háziorvosokkal, családsegítő szolgálattal, intézmények gyermekvédelmi felelőseivel, az állami és önkormányzati hatóságokkal.
4. Figyelemmel kíséri a feladatkörét érintő döntések előkészítését, végrehajtását, e körben javaslatokat tesz a Képviselő-testületnek.
5. Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket részére a Képviselő-testület megállapít.

A bizottságnak a Képviselő-testület által átruházott hatásköre: Dönt a Képviselő-testület által önkormányzati rendeletben meghatározott szociális és gyermekvédelmi juttatásokat érintő ügyekben.
 

IV. rész

A Közművelődési, Oktatási és Sport Bizottság feladata, hatásköre
 

A bizottság felügyeli és ellenőrzi az Önkormányzat közművelődéssel, oktatással és sporttal kapcsolatos feladatellátását a következők szerint:
1. Figyelemmel kíséri a település közművelődésének, oktatásának, sport életének helyzetét és javaslatokat tesz azok fejlesztésére.
2. Kapcsolatokat tart fenn a település közművelődésében, oktatásában és sportjában közreműködő intézményekkel és szervezetekkel.
3. Javaslatokat tesz a közművelődésről szóló önkormányzati rendelet módosítására.
4. Véleményezi az önkormányzati fenntartású nevelési és oktatási intézmények - fenntartó által jóváhagyandó -, külön jogszabályban előírt programjait, dokumentumait.
5. Figyelemmel kíséri az önkormányzat nevelési és oktatási intézményeinek szakmai munkáját, véleményezi az éves átfogó szakmai értékelésüket.
6. Véleményezi az önkormányzati nevelési és oktatási intézmények megszüntetésével, átszervezésével, működésével kapcsolatos előterjesztéseket, illetőleg ezekre javaslatokat tesz.
7. Javaslatokat tesz a sportélet fejlesztésére.
8. Javaslatokat tesz a Művelődési Ház hasznosítására.
9. Figyelemmel kíséri és véleményezi a feladatkörét érintő döntések előkészítését, végrehajtását, e körben javaslatokat tesz a Képviselő-testületnek.
10. Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket részére a Képviselő-testület megállapít.

A bizottságnak a Képviselő-testület által átruházott hatásköre:
- Széleskörű tájékozódást, gondos előkészítést és egyeztetést követően dönt az Önkormányzat éves rendezvénytervének elfogadásáról a tárgyévet megelőző év december 31-ig.
- Dönt az éves költségvetésben a településen működő társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek támogatására rendelkezésre álló keret szétosztásáról.
- Dönt a település országos sportrendezvényen, versenyen való részvételéről (pl. Kihívás napja, Triatlon).
 

V. rész

Az Ügyrendi Bizottság feladata, hatásköre
 

A bizottság felügyeli és ellenőrzi az SZMSZ-ben foglaltak megtartását, az Önkormányzat, a Képviselő-testület és szervei jogszabályoknak megfelelő működését a következők szerint:
1. A Képviselő-testület és szervei működésével összefüggő ügyrendi kérdésben állást foglal.
2. Figyelemmel kíséri az SZMSZ rendelkezéseinek betartását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.
3. Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére [1994:LXIV. tv 3. § (4)], továbbá költségátalányának és az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítására.
4. Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a döntésre. [2000:XCVI. tv 9. § (2)]
5. Vizsgálja a polgármesteri, képviselői vagyonnyilatkozatokat; nyilvántartja, ellenőrzi és kezeli azokat. [Ötv. 22. § (3), 2000:XCVI. tv 10/A. § (3)]
6. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntésre.
7. A Képviselő-testület titkos szavazása esetén szavazatszámláló bizottságként jár el.
8. Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket részére a Képviselő-testület megállapít.

A bizottságnak a Képviselő-testület által átruházott hatásköre: nincs.
 


1. függelék
A települési képviselők neve és lakcíme

Név    Lakcím
1. Almádi István polgármester    Bodajk, Deák F. u. 8.
2. Kovácsné Réz Éva    Bodajk, Rigós u. 15.
3. Mihalik Ferenc    Csákvár, Mikes K. u. 12.
4. Nagy Ferenc    Bodajk, Dózsa Gy. u. 85.
5. Paksiné Rózsa Éva    Bodajk, Csokonai u. 10.
6. Wurczinger Lóránt    Bodajk, József A. u. 14.
7. Zsigmond Ágnes   Bodajk, Deák F. u. 17.



2. függelék

A bizottságok tagjai

Pénzügyi  Bizottság
1. Nagy Ferenc képviselő, elnök    Bodajk, Dózsa Gy. u. 85.
2. Zsigmond Ágnes képviselő, elnökhelyettes   Bodajk, Deák F. u. 17.
3. Mihalik Ferenc képviselő     Csákvár, Mikes K. u. 12.
4. Zeisler Imre nem képviselő  Bodajk, Fehérvári u. 49.
5. Fehér Mária nem képviselő    Bodajk, Csokonai u. 14.

Településfejlesztési  Bizottság
1. Mihalik Ferenc képviselő, elnök    Csákvár, Mikes K. u. 12.
2. Nagy Ferenc képviselő, elnökhelyettes        Bodajk, Dózsa Gy. u. 85.
3. Kovácsné Réz Éva képviselő    Bodajk, Rigós u. 15.
4. Hoffart András nem képviselő    Bodajk, Rigós u. 51.
5. Glász László nem képviselő    Bodajk, Kossuth L. u. 17.

Egészségügyi és Szociális Bizottság
1. Zsigmond Ágnes   képviselő, elnök    Bodajk, Deák F. u. 17.
2. Kovácsné Réz Éva képviselő, elnökhelyettes    Bodajk, Rigós u. 15.
3. Paksiné Rózsa Éva képviselő        Bodajk, Csokonai u. 10.
4. Dr. Markó Bodor Adrienne nem képviselő    Bodajk, Malom u. 7.
5. Szakáll Ferencné nem képviselő    Bodajk, Hegyalja u. 34.

Közművelődési Oktatási és Sport Bizottság
1. Paksiné Rózsa Éva képviselő, elnök    Bodajk, Csokonai u. 10.
2. Mihalik Ferenc képviselő, elnökhelyettes        Csákvár, Mikes K. u. 12.
3. Nagy Ferenc képviselő        Bodajk, Dózsa Gy. u. 85.
4. Rajos Zoltán nem képviselő    Bodajk, Táncsics M. u. 55.
5. Csécseiné Helt Ilona nem képviselő    Bodajk, Ady E. u. 5.

Ügyrendi Bizottság
1. Kovácsné Réz Éva képviselő, elnök    Bodajk, Rigós u. 15.
2. Paksiné Rózsa Éva képviselő, elnökhelyettes        Bodajk, Csokonai u. 10.
3. Zsigmond Ágnes képviselő     Bodajk, Deák F. u. 17.


3. függelék

A tanácsnokok neve



4. függelék

A Képviselő-testület által kitüntetettek felsorolása

Bodajk Nagyközség Díszpolgára cím

1. Fellegi Imre    202/1995.(XI. 28.) Kt. sz. határozat
2. Walter Faust    75/1996.(VII. 2.) Kt. sz. határozat
3. Molnár Károly    11/2001. (II. 14.) Kt. sz. határozat
4. Dr. Cserháti Károly    58/2002. (II. 26.) Kt. sz. határozat
5. Alfonz Maurer    17/2003. (I. 28.) Kt. sz. határozat

Bodajk Város Díszpolgára cím

6. Gerséné Krausz Szilvia 17/2010. (I. 26.) határozat
   

Bodajkért Emlékérem

1. Berényi Lídia    76/1996. (VII. 2.) Kt. sz. határozat
2. Németh Béla    77/1996. (VII. 2.) Kt. sz. határozat
3. Kovács Károly    19/1997. (II. 20.) Kt. sz. határozat
4. Györkös Ferenc    17/1998. (II. 24.) Kt. sz. határozat
5. Henrich Ossot    12/1999. (I. 28.) Kt. sz. határozat
6. Ladislaus Groß    13/1999. (I. 28.) Kt. sz. határozat
7. Kar. P. Sturm    14/1999. (I. 28.) Kt. sz. határozat
8. Robert Koch    15/1999. (I. 28.) Kt. sz. határozat
9. Angyal Józsefné    47/2000. (II. 29.) Kt. sz. határozat
10. Eva Sulczmann    48/2000. (II. 29.) Kt. sz. határozat
11. Lilo Haag    12/2001. (II. 14.) Kt. sz. határozat
12. Zoltai Márton    59/2002. (II. 26.) Kt. sz. határozat
13. Zoltai Mártonné    60/2002. (II. 26.) Kt. sz. határozat
14. néhai Angyal József    18/2003. (I. 28.) Kt. sz. határozat
15. néhai Nagy Sándor    19/2003. (I. 28.) Kt. sz. határozat
16. Ráfli József    46/2005. (II. 22.) Kt. sz. határozat
17. Bodajki Nyugdíjas Klub és a Rozmaring    Nyugdíjas Tánccsoport    162/2008. (VII. 3.) határozat
18. Bodri Sándor Ferenc    172/2008. (VII. 10.) határozat
19. Salgói János 161/2009. (VI. 30.) határozat
20. Rencz Gézáné 18/2010. (I. 26.) határozat
21. Máder Lászlóné 19/2010. (I. 26.) határozat


Közszolgálati Díj

1. Szili Jánosné    78/1996. (VII. 2.) Kt. sz. határozat
2. Bankó Zoltán    96/1996. (VIII. 30.) Kt. sz. határozat
3. Csizmadia István    20/1997. (II. 20.) Kt. sz. határozat
4. Kővári Antal    18/1998. (II. 24.) Kt. sz. határozat
5. Pauer Jánosné    49/2000. (II. 29.) Kt. sz. határozat
6. Kovács István    50/2000. (II. 29.) Kt sz. határozat
7. Glász Jánosné    63/2002. (II. 26.) Kt. sz. határozat
8. Dr. Ötvös Ildikó    20/2003. (I. 28.) Kt. sz. határozat
9. Csécsei Lászlóné    21/2003. (I. 28.) Kt. sz. határozat
10. Szakáll Ferenc    121/2005. (VI. 28.) Kt. sz. határozat


Közművelődési Díj

1. Dr. Bakonyi Kovács István    65/2002. (II. 26.) Kt. sz. határozat


Pedagógiai Díj

1. Bálint Jenőné    81/1996. (VII. 2.) Kt. sz. határozat
2. Herber Endréné    21/1997. (II. 20.) Kt. sz. határozat
3. Jutta Schwarz    16/1999. (I. 28.) Kt. sz. határozat
4. Mária Teciu    17/1999. (I. 28.) Kt. sz. határozat
5. Kádas Tar Istvánné    51/2000. (II. 29.) Kt. sz. határozat
6. Hortobágyi Béla és Hortobágyiné Göndör Katalin    52/2000. (II. 29.) Kt. sz. határozat
7. Göndör Károlyné    14/2001. (II. 14.) Kt. sz. határozat
8. Rigó Sándorné    13/2001. (II. 14.) Kt. sz. határozat
9. Kalincsák Józsefné    61/2002. (II. 26.) Kt. sz. határozat
10. Rózsa Györgyné    62/2002. (II. 26.) Kt. sz. határozat
11. Paksiné Rózsa Éva    103/2008. (IV. 29.) sz. határozat
12. Szőkéné Nochta Ildikó 165/2009. (VI. 30.) határozat
13. Nochtáné Czintula Éva 166/2009. (VI. 30.) határozat
14. Ruskó Sádorné 23/2010. (I. 26.) határozat
15. Bernáth Istvánné 24/2010. (I. 26.) határozat
 


Közegészségügyi Díj

1. Kósa Pálné    79/1996. (VII. 2.) Kt. sz. határozat
2. Wachtlerné Nyárádi Ágnes    17/2001. (II. 14.) Kt. sz. határozat
3. Szabó Józsefné    64/2002. (II. 26.) Kt. sz. határozat
4. Szakáll Ferencné    23/2003. (I. 28.) Kt. sz. határozat
5. Dr. Markó-Bodor Adrienne    129/2004. (VI. 29.) Kt. sz. határozat
6. Schmidt Ferencné    118/2005. (VI. 28.) Kt. sz. határozat
7. Kiss Jánosné    119/2005. (VI. 28.) Kt. sz. határozat
8. Dr. Horváth János 25/2010. (I. 26.) határozat
9. Dr. Magdics Márta 26/2010. (I. 26.) határozat
 


Testnevelési és Sport Díj

1. Svarda János    80/1996. (VII. 2.) Kt. sz. határozat
2. Uwe Lencz    22/1997. (II. 20.) Kt. sz. határozat
3. Horst Hunkel    23/1997. (II. 20.) Kt. sz. határozat
4. Ivanics Sándor    16/2001. (II. 14.) Kt. sz. határozat
5. Nemes Ferenc    15/2001. (II. 14.) Kt. sz. határozat
6. Almádi István    22/2003. (I. 28.) Kt. sz. határozat
7. Balassa Béla    120/2005. (VI. 28.) Kt. sz. határozat
8. Dilingai Alexandra    173/2008. (VII. 10.) határozat
9. László József 167/2009. (VI. 30.) határozat
10. Glász László 27/2010. (I. 26.) határozat
 


Polgármesteri Díszoklevél Díj

1. Rencz Gézáné    75/2005. (IV. 26) Kt. sz. határozat
2. Nagy István    76/2005. (IV. 26) Kt. sz. határozat
3. Gert Eirik Hafsten    134/2005. (IX. 27.) Kt. sz. határozat
4. Arne Christian Tysland    135/2005. (IX. 27.) Kt. sz. határozat
6. Rézmann Józsefné    50/2006. (II. 28.) Kt. sz. határozat
5. Nyerges Géza    51/2006. (II. 28.) Kt. sz. határozat
7. Rajos Krisztina    52/2006. (II. 28.) Kt. sz. határozat
8. Nagy István (Balinka)    195/2006. (X. 31.) Kt. sz. határozat
9. Schmidt Ferenc (Mór)    196/2006. (X. 31.) Kt. sz. határozat
10. Wurczingerné Rézmann Zsuzsanna    29/2007. (II. 21.) Kt. sz. határozat
11. Kaposi Géza    30/2007. (II. 21.) Kt. sz. határozat
12. ifj. Lasz György    131/2007. (VII. 30.) sz. határozat
13. Lasz Zoltán    132/2007. (VII. 30.) sz. határozat
14. Kiss Jánosné    194/2007. (XI. 27.) sz. határozat
15. Kaposi Gézáné    27/2008. (I. 29.) sz. határozat
16. Szilágyi Adél    100/2008. (IV. 29.) sz. határozat
17. Szumzer László    101/2008. (IV. 29.) sz. határozat
18. Dr. Kolláth György    102/2008. (IV. 29.) sz. határozat
19. Fülöp Attila    174/2008. (VII. 10.) határozat
20. Dr. Jáhn Béláné 23/2009. (I. 27.) határozat
21. Kornokovicsné Vékás Klaudia 24/2009. (I. 27.) határozat
22. Koltai Róbert 25/2009. (I. 27.) határozat
23. Rajos Zoltán 168/2009. (VI. 30.) határozat
24. Fenyvesi Balázs 169/2009. (VI. 30.) határozat
25. Zubán László 20/2010. (I. 26.) határozat
26. Markó János 21/2010. (I. 26.) határozat
27. Tóth József 22/2010. (I. 26.) határozat
 



5. függelék

Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke

Ssz.  Rendelet száma     Rendelet tárgya                                            2006/123/EK Irányelv
                                                                                                               hatálya alá tartozás
 
1. 10/2005. (VI. 6.) sz. A 2004. évi költségvetés végrehajtásáról          99/2009. (IV. 28.) hat.
2. 9/2006. (V. 31.) sz. A 2005. évi költségvetés végrehajtásáról          100/2009. (IV. 28.) hat.
3. 6/2007. (VI. 1.) A 2006. évi költségvetés végrehajtásáról                 101/2009. (IV. 28.) hat.
4. 17/2007. (XII. 20.) Helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról                                                                                        95/2009. (IV. 28.) hat.
5. 9/2008. (IV. 30.) A 2007. évi költségvetés végrehajtásáról                102/2009. (IV. 28.) hat.
6. 15/2008. (VII. 15.) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
                                                                                                          103/2009. (IV. 28.) hat.
7. 18/2008. (X. 1.) A közterületek használatáról 132/2009. (V. 26.) hat.
8. 19/2008. (X. 1.) Az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről              134/2009. (V. 26.) hat.
9. 20/2008. (X. 1.) A tiszteletdíjakról                                                  104/2009. (IV. 28.) hat.
10. 21/2008. (X. 30.) A szociális ellátásokról                                      70/2009. (III. 31.) hat.
11. 22/2008. (X. 30.) Kitüntetések alapításáról és adományozásuk rendjéről
                                                                                                      105/2009. (IV. 28.) hat.
12. 23/2008. (X. 30.) Polgármesteri Díszoklevél díjról                           106/2009. (IV. 28.) hat.
13. 24/2008. (XI. 27.) A települési hulladékok kezelésére vonatkozó közszolgáltatási díjakról                                                                                           
                                                                                                      130/2009. (V. 26.) hat.
14. 25/2008. (XI. 27.) A helyi iparűzési adóról                                     107/2009. (IV. 28.) hat.
15. 26/2008. (XI. 27.) Az idegenforgalmi adóról                                   142/2009. (V. 26.) hat.
16. 27/2008. (XI. 27.) A magánszemélyek kommunális adójáról           108/2009. (IV. 28.) hat.
17. 28/2008. (XI. 27.) A talajterhelési díjról                                         109/2009. (IV. 28.) hat.
18. 30/2008. (XI. 27.) A gyermekek védelméről                                   110/2009. (IV. 28.) hat.
19. 31/2008. (XII. 18.) Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjáról           136/2009. (V. 26.) hat.
20. 33/2008. (XII. 18.) A házszámozás szabályairól                            111/2009. (IV. 28.) hat.
21. 34/2008. (XII. 18.) Az önkormányzati lakások lakbéréről                138/2009. (V. 26.) hat.
22. 35/2008. (XII. 18.) A köztisztviselőknek adható egyes juttatásokról és támogatásokról   
                                                                                                     112/2009. (IV. 28.) hat.
23. 3/2009. (II. 26.) Bodajk város címeréről és zászlójáról                      47/2009. (II. 24.) hat.
24. 5/2009. (II. 26.) Kitüntető díjak alapításáról                                     49/2009. (II. 24.) hat.
25. 7/2009. (IV. 3.) Bodajk város parkolási rendjéről                              71/2009. (III. 31.) hat.
26. 8/2009. (IV. 3.) A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről   72/2009. (III. 31.) hat.
27. 9/2009. (IV. 3.) A háziorvosi körzetekről                                         73/2009. (III. 31.) hat.
28. 10/2009. (IV. 30.) A 2008. évi költségvetés végrehajtásáról              82/2009. (IV. 30.) hat.
29. 23/2009. (VII. 6.) A helyi környezet védelméről, az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról                                                                                        158/2009. (VI. 30.) hat.
30. 24/2009. (VII. 6.) A hulladékgazdálkodásról                                  159/2009. (VI. 30.) hat.
31. 31/2009. (IX. 30.) Önkormányzati hatósági ügyben az elektronikus kapcsolattartásról    
                                                                                                      199/2009. (IX. 29.) hat.
32. 32/2009. (IX. 30.) A közművelődésről                                            200/2009. (IX. 29.) hat.
33. 33/2009. (IX. 30.) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról
                                                                                                      201/2009. (IX. 29.) hat.
34. 34/2009. (IX. 30.) A köztemetőről                                                 202/2009. (IX. 29.) hat.
35. 35/2009. (X. 28.) A Móri Kistérség közös hulladékgazdálkodási tervéről
                                                                                                      215/2009. (X. 27.) hat.
36. 3/2010. (II. 26.) A 2010. évi költségvetésről
37. 5/2010. (V. 28.) A 2009. évi zárszámadásról
38. 7/2010. (IX. 30.) Az állattartásról
39. 8/2010. (IX. 30.) A helyi építési szabályzatról
 

Cím:
8053 Bodajk,
Petõfi Sándor u. 60.
Telefon:
22/410-001
fax:
22/410-031
www.bodajk.hu
bodajkpm@t-online.hu