Bodajk

 

 

 

Bodajk Nagyközség Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdésében, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 216. § (4) bekezdésében, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglaltakra - az állattartás helyi szabályairól a következő rendeletet alkotja:

 

 

 

1. §

 

E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, és biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

 

 

 

2. §

 

(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

 

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi szerveknél, valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, veszélyes állatot tartó magánszemélyre, valamint vágóhídra, állatkereskedésre, cirkuszra és állatkertre.

 

 

 

3. §

 

E rendelet alkalmazásában

a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő átmeneti tartása;

b) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér;

c) kis állat: sertés, juh, kecske;

d) egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl, méh;

e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény;

f) haszonállat: a továbbiakban a b)-e) pont alattiak;

g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat;

h) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok.

 

 

 

4. §

 

(1) A nagyközség közigazgatási területén állatot - a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

 

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

 

 

5. §

 

(1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

 

(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

 

(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján - a felmerülő költségek megtérítése ellenében - az állat elszállításáról az önkormányzat által alkalmazott (megbízott) gyepmester gondoskodik.

 

(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.

 

 

6. §

 

Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

 

 

 

 

7. §

 

(1) Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik:

a) tömbházas és társasházas övezet,

b) családi házas övezet,

c) külterületi kertes övezet,

d) egyéb külterületi övezet.

 

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt övezetek lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

 

 

8. §

 

A nevelési, oktatási, egészségügyi létesítmény, továbbá egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem és vendéglátó egység területén, valamint annak 50 méteres körzetén belül, továbbá a társasházi lakóépültekben és azok telkén - függetlenül attól, hogy az intézmény illetőleg az ingatlan a 7. § értelmében melyik álltartási övezetbe tartozik - tilos haszonállatot tartani.

 

 

9. §

 

(1) A tömbházas és társasházas övezetben haszonállat nem tartható.

 

(2) A családi házas övezetben a 700 m²-t el nem érő területű ingatlanokon tartható állatok a következők:

a) saját ellátásra nevelt legfeljebb 3 kis állat,

b) egyéb kis állatból - a galamb kivételével - legfeljebb 50, továbbá

c) 2 eb, 2 macska és ezek szaporulatai 3 hónapos korukig.

 

(3) A családi házas övezetben a 700 m²-es vagy azt meghaladó területű ingatlanokon a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható. A tartható állatszám: legfeljebb 2 nagy állat, 20 kis állat, 2 eb, 2 macska, valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig, illetőleg az anyától való elválasztásukig.

 

 

10. §

 

(1) Külterületen - a külterületi kertes övezet kivételével - a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett, létszámkorlátozás nélkül, valamennyi haszonállat tartható.

 

(2) A külterületi kertes övezetben a nagy és kis állatokból legfeljebb 2-2 tartható.

 

 

11. §

 

(1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes, szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedezett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. Állattartó épületet csak jogerős építési engedély birtokában lehet létesíteni.

 

(2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kis állatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tartanak, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit növényzettel lehet beültetni.

 

(3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, és szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtleníteni kell.

 

(4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.

 

(5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára külön helyet kell biztosítani.

 

 

12. §

 

(1) Az állattartásra szolgáló építmény szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.

 

(2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.

 

 

13. §

 

(1) Belterületen a trágyatárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.

 

(2) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.

 

(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra törtéhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.

 

(4) A trágya és trágyagyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását, illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kel akadályozni.

 

 

14. §

 

(1) Az állati hulladékot az állategészségügyi, közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanítani.

 

(2) Az elhullott állatok tetemét a Székesfehérvári Gyepmesteri telepre kell szállítani.

 

(3) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét - kivéve a járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanítási díjat - az állati hulladék tulajdonosa, illetve ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.

 

 

15. §

 

Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendeletben meghatározott feltételek mellett, a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával szabad.

 

 

16. §

 

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából veszélyes állatnak minősülnek mindazon nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaiknál fogva az emberek életére és testi épségére veszélyt jelentenek.

 

(2) Veszélyes állatok csak a jegyző egyedi engedélye alapján, zárt helyen tarthatók. Az egyedi engedélyezés során ki kell kérni a Megyei ÁNTSZ, a hatósági állatorvos és a Természetvédelmi Hivatal véleményét. Az engedélyezésről az érintett szomszédokat és a rendőrséget is értesíteni kell a határozat egy példányával.

 

 

17. §

 

(1) Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető.

 

(2) A galambtartást a jegyző jogosult engedélyezni, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a szomszédok hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a hatósági állatorvos és az ÁNTSZ Mór Városi Intézete szakvéleményét.

 

(3) A galambtartó a jogerős megszüntető határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles a galambokat eltávolítani, a padlástér és egyéb helyiség e célú használatával felhagyni, annak eredeti állapotába való visszaállításáról, a szükséges takarítási, fertőtlenítési munkák elvégzéséről gondoskodni.

 

 

 

18. §

 

(l) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá a közös lakáshasználók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.

 

(2) Az érintett lakók az (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az ebtartás korlátozását vagy megszüntetését kérhetik. Az érdekeltek nyilatkozatai és a szakhatóságok véleménye alapján a jegyző az ebtartást korlátozhatja vagy megtilthatja.

 

 

19. §

 

(1) Az eb tulajdonosa köteles a jegyzőnek haladéktalanul bejelenteni, ha az állat

a) a három hónapos kort elérte,

b) elhullott vagy elveszett,

c) új tulajdonoshoz került,

d) tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott.

 

(2) A bejelentett adatokról és a veszettség elleni utolsó védőoltás időpontjáról a jegyző nyilvántartást vezet.

 

 

20. §

 

(1) Az ebet közterületen, illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben és annak udvarán biztonságos - vezetésre alkalmas - pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni.

 

(2) A lakóházak közös használatú területein, ahol a hely hiánya miatt a kikerülés és a biztonságos távolságtartás nem lehetséges, az ebre szájkosarat kell tenni, vagy nyakörvénél fogva, rövid pórázon kell vezetni.

 

 

21. §

 

(1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét ne hagyhassa el.

 

(2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális területe 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, és a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet lehet telepíteni.

 

(3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó, legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.

(4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő kibúvását, kiharapását megakadályozza.

 

(5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természettű eb tartása estén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

 

(6) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.

 

 

22. §

 

Tilos ebet tartani, illetve beengedni, bevinni, a vakvezető kutya, valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe,

b) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény és fürdő, valamint strand területére,

c) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

d) temető területére,

e) játszótér területére.

 

 

23. §

 

(1) A védőoltás alól elvont ebet, mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes állatot, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet az önkormányzat állami kártalanítás nélkül kiirtathatja.

 

(2) Az ebtulajdonos a veszettség elleni védőoltáshoz átvett eb azonosítási jegyet köteles az eb nyakörvére erősíteni és állandó jelleggel viseltetni. Annak elvesztését haladéktalanul be kell jelentenie a hatósági állatorvosnak.

 

(3) Embert mart eb tulajdonosa (tartója) köteles ebét hatósági állatorvossal megvizsgáltatni. Az eb veszettségi oltásáról szóló igazolást a megmart személynek, vagy hozzátartozójának köteles átadni az ÁNTSZ Mór Városi Intézeténél történő bemutatásra.

 

 

24. §

 

(1) A kóbor állatok befogásáról és gyepmesteri telepre történő szállításáról az önkormányzat megbízásából a gyepmester gondoskodik.

 

(2) A gyepmester a rendelkezésre álló eszközökkel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését. Az elfogott és gyepmesteri telepre szállított kóbor állatot - a tartás költségeinek megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott állatokkal a gyepmesteri telep szabadon rendelkezhet.

 

 

 

25. §

 

(1) A település egész területén kizárólag szakhatósági engedélyek megléte esetén, valamint az érintett szomszédok hozzájárulásával és a hatósági állatorvos fajtára és darabszámra vonatkozó szakvéleménye alapján történhet ebtenyésztés.

 

(2) A veszélyes és veszélyesnek minősített eb kizárólag a jegyző által kiadott engedéllyel, külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén és módon, az állat egészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva - pit bull terrier vagy keveréke kizárólag ivartalanítva, háztartásonként csak egy egyede - tartható.

 

 

 

26. §

 

(1) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, fertőzésveszély, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás.

 

(2) A jegyző az álltok védelme érdekében az állattartótól az állattartással kapcsolatosan felvilágosítást, adatot kérhet, az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat.

 

(3) A jegyző az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.

 

 

 

27. §

 

(1) Szabálysértést követ el és 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható:

a) aki a megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatát szabadon engedi vagy elhagyja,

b) aki bekerítetlen telken ebet szabadon tart,

c) aki nem gondoskodik arról, hogy az eb a tartási helyét ne hagyhassa el,

d) aki ebet a rendelet 22. §-ában foglalt területekre, helyiségekbe beenged, bevisz, illetve ott tart.

 

(2) A szabálysértés tetten ért elkövetőjét 500-10.000 forintig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja a jegyző.

 

 

 

28. §

 

(1) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, vagy megtilthatja.

 

(2) Az állattartás korlátozásáról, megtiltásáról - az illetékes hatósági állatorvos, az ÁNTSZ Mór Városi Intézete, a Környezetvédelmi, valamint a Építési Hatóság szakvéleménye alapján - a jegyző határozattal dönt.

 

 

29. §

 

Ha az állattartó az állattartást az e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja, köteles e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül azt megszüntetni vagy a rendelet rendelkezéseinek megfeleltetni.

 

 

 

30. §

 

Ez a rendelet 2004. június 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az állattartás szabályairól szóló 23/1999. (XI. 1.) ÖKR. sz. rendelet.

 

 

Bodajk, 2004. május 25.

 

 

         Oszlánszki Zsolt                                                       dr. Nagy Gábor

      polgármester                                                                 jegyző

 

 

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Bodajk, 2004. május 25.

 

                                                                                                           dr. Nagy Gábor

                                                                                                              jegyző

 

1. melléklet

 

Az állattartás céljára szolgáló létesítmények építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok

 

                                                                 védőtávolság méterben meghatározva

                                             lakóépülettől                    fúrt kúttól                      ásott kúttól

nagy állat és kis állat                    

     25 állatig                                 10                                  10                                 15

     25 állat felett                           20                                  10                                 50

egyéb kisállat

     200 állatig                               10                                    5                                 10

     200 állat felett                        15                                   10                                 15

 

Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál - a szakhatóságok egyetértése esetén - az előírt védőtávolságok legfeljebb 30 %-kal csökkenthetők.

Amennyiben 50 m távolságon belül gyermekintézmény, egészségügyi intézmény, egyéb közintézmény, élelmiszer előállító vagy értékesítő egység van, állattartás céljára szolgáló építmény engedélyezése tilos.

Amennyiben az előbb megjelölt egységek 50-100 méter távolságon belül vannak, úgy az illetékes ÁNTSZ és az állategészségügyi hatóság véleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni.

 

 

2. melléklet

 

Bodajk nagyközség állattartási övezetei

 

a) tömbházas és társasházas övezet:

- Bányász lakótelep 1-22. számig,

- Május 1. utca nyugati oldala,

- Arany János utca déli oldala.

 

b) családi házas övezet: a község belterületi határán belüli terület, a Bányász lakótelepi társasházak - a) pontban foglaltak - kivételével.

 

c) külterületi kertes övezet: az alábbi önálló hrsz-ú ingatlanok:

- 2001-2053 hrsz,

- 2204-2415 hrsz,

- 2501-2633 hrsz.

 

d) egyéb külterületi övezet: valamennyi, a külterületi kertes övezeten - c) pontban foglaltakon - kívüli külterületi ingatlan.