Telefon: 22/410-001

Bodajk

26/2009. (VII. 6.) R.

(VII. 6. R.)
Bodajk Város Önkormányzat
26/2009. (VII. 6.)
rendelete
 
az állattartásról
 
Hatályon kívül helyezte Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2010. (IX. 30.) önkormányzati rendelete.
Hatálytalan 2010. 09. 29-től
 
Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdésében, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglaltakra - az állattartásról a következő rendeletet alkotja:
 
 
A rendelet hatálya
 
1. §
 
(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - a Bodajk város közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.
 
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi, állategészségügyi szerveknél, a fegyveres erőknél, rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, veszélyes állat tartására, továbbá vágóhídon, állatkereskedésben, cirkuszban és állatkertben megvalósuló állattartásra.
 
 
Értelmező rendelkezések
 
2. §
 
E rendelet alkalmazásában
a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő átmeneti tartása;
b) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér;
c) kis állat: sertés, juh, kecske;
d) egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl, méh;
e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény;
f) haszonállat: a továbbiakban a b)-e) pont alattiak;
g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat;
h) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok.
 
 
Az állattartás általános szabályai
 
3. §
 
(1) A város közigazgatási területén állatot - a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.
 
(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
 
 
4. §
 
(1) Az állattartás szabályozása szempontjából a város az alábbi állattartási övezetekre tagolódik:
a) tömbházas és társasházas övezet,
b) családi házas övezet,
c) külterületi kertes övezet,
d) egyéb külterületi övezet.
 
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt övezetek lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
 
 
5. §
 
(1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról, folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.
 
(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról, gondozásáról. Állatai védelme és egészségük megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről szükség szerint gondoskodni.
 
(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján - a felmerülő költségek megtérítése ellenében - az állat elszállításáról az önkormányzat által megbízott gyepmester gondoskodik.
 
(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.
 
 
6. §
 
Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.
 
 
Az állatok tartása és elhelyezése
 
7. §
 
Nevelési, oktatási, egészségügyi intézmény, létesítmény, továbbá egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem és vendéglátó egység területén, valamint annak 50 méteres körzetén belül, továbbá a társasházi lakóépültekben és azok telkén - függetlenül attól, hogy az intézmény, illetőleg az ingatlan e rendelet szerint melyik állattartási övezetbe tartozik - tilos haszonállatot tartani.
 
 
8. §
 
(1) Tömbházas és társasházas övezetben haszonállat, egyéb állat nem tartható; kedvtelésből tartott állatok közül macskából, díszállatból összesen legfeljebb 2 és ezek szaporulatai legfeljebb 3 hónapos korukig.
 
(2) Családi házas övezetben a 700 m2-t el nem érő területű ingatlanon tartható állatok:
a) összesen legfeljebb 3 kis állat, valamint ezek szaporulatai 3 hónapos korukig, illetőleg az anyától való elválasztásukig,
b) egyéb kis állatból - a galamb kivételével - összesen legfeljebb 50,
c) prémes állatból összesen legfeljebb 2 és ezek szaporulatai 3 hónapos korukig,
d) kedvtelésből tartott állatból legfeljebb 2 eb, 2 macska, 2 díszállat.
 
(3) Családi házas övezetben a legalább 700 m2-es vagy azt meghaladó területű ingatlanon valamennyi haszonállat tartható. A tartható állatok száma: legfeljebb 2 nagy állat, 20 kis állat, 20 prémes állat. Tartható továbbá a kedvtelésből tartott állatokból legfeljebb 2 eb, 2 macska, 2 díszállat.
 
 
9. §
 
(1) Külterületi kertes övezetben valamennyi haszonállat, kedvtelésből tartott állat és egyéb állat tartható, azzal a korlátozással, hogy nagy állatból legfeljebb 2, kis állatból, kedvtelésből tartott állatból, egyéb állatból legfeljebb 5 tartható.
 
(2) Egyéb külterületi övezetben létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat, kedvtelésből tartott állat, egyéb állat tartható.
 
 
10. §
 
(1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes, szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedezett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. Állattartó épület csak jogerős építési engedély birtokában létesíthető.
 
(2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kis állatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tartanak, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit növényzettel lehet beültetni.
 
(3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani, és szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtleníteni kell.
 
(4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségét, az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.
 
(5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára külön helyet kell biztosítani.
 
 
11. §
 
(1) Az állattartásra szolgáló építmény szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.
 
(2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.
 
 
12. §
 
(1) Belterületen a trágyatárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.
 
(2) A híg trágyát zárt csövön kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.
 
(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával keverve, fóliával lefedve kell tárolni.
 
(4) A trágya és trágyagyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását, illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.
 
 
13. §
 
(1) Az állati hulladékot az állategészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanítani.
 
(2) Az elhullott állatok tetemét a székesfehérvári gyepmesteri telepre kell szállítani.
 
(3) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét - kivéve a járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanítási díjat - az állati hulladék tulajdonosa, illetve ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.
 
 
14. §
 
Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendeletben meghatározott feltételek mellett, a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával szabad.
 
 
15. §
 
(1) Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető.
 
(2) A galambtartást a polgármester engedélyezi. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a szomszédok hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a hatósági állatorvos és az ÁNTSZ szakvéleményét.
 
(3) A galambtartó a tartás megszüntetéséről szóló jogerős határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles a galambokat eltávolítani, a padlástér és egyéb helyiség e célú használatával felhagyni, annak eredeti állapotába való visszaállításáról, a szükséges takarítási, fertőtlenítési munkák elvégzéséről gondoskodni.
 
 
16. §
 
(1) E rendelet alkalmazása szempontjából veszélyes állatnak minősülnek mindazon nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaiknál fogva az emberek életére és testi épségére veszélyt jelentenek.
 
(2) Veszélyes állat csak a polgármester egyedi engedélye alapján, zárt helyen tartható. Az egyedi engedélyezés során ki kell kérni az ÁNTSZ, a hatósági állatorvos, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség véleményét. Az engedélyezésről az érintett szomszédokat és a rendőrséget is értesíteni kell a határozat egy példányával.
 
 
Az ebtartás szabályai
 
17. §
 
(1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá a közös lakáshasználók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.
 
(2) Az érintett lakók az (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az ebtartás korlátozását vagy megszüntetését kérhetik. Az érdekeltek nyilatkozatai és az érintett szakhatóságok véleménye alapján a polgármester az ebtartást korlátozhatja vagy megtilthatja.
 
 
18. §
 
(1) Többlakásos, telepszerű többszintes lakóépületben lakásonként csak egy eb, valamint annak szaporulata tartható legfeljebb három hónapos korukig abban az esetben, ha ehhez a kutyatartó lakásával - oldal irányban, alulról, felülről - falszomszédos lakók előzetesen írásban hozzájárulnak. A hozzájárulást ismételten meg kell szerezni, ha az ebtartó új kutyát kíván tartani.
 
(2) Többlakásos lakóépületek lakásaiban ebtenyésztés nem folytatható.
 
(3) Nem tartható eb erkélyen, loggián.
 
 
19. §
 
(1) Az eb tulajdonosa köteles a polgármesteri hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha az állat
a) a három hónapos kort elérte,
b) elhullott vagy elveszett,
c) új tulajdonoshoz került,
d) tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott.
 
(2) A bejelentett adatokról és a veszettség elleni utolsó védőoltás időpontjáról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
 
 
20. §
 
Az ebet közterületen, lakóház közös használatú helyiségében, udvarán, vagy más, bárki által igénybe vehető egyéb területen, illetőleg ott, ahol a hely hiánya miatt a kikerülés és a biztonságos távolságtartás nem lehetséges, biztonságos - vezetésre alkalmas - rövid pórázon, vagy nyakörvénél fogva kell vezetni, illetőleg a harapós vagy támadó természetű ebet szájkosárral kell ellátni.
 
 
21. §
 
(1) Az ebet a nap minden szakában a kiszabadulását, elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon kell tartani.
 
(2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét ne hagyhassa el.
 
(3) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő átjutását, valamint a kerítés résein történő kibúvását, kiharapását megakadályozza.
 
(4) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális alapterülete 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, és a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet lehet telepíteni.
 
(5) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó, legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.
 
(6) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természettű eb tartása estén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
 
(7) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell biztosítani.
 
 
22. §
 
Tilos ebet tartani, illetve beengedni, bevinni - a vakvezető kutya, rendőrségi kutya, valamint az intézmény őrzés-védelmét szolgáló eb kivételével -:
a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, élelmiszer árusításra szolgáló helyiségbe,
b) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény, létesítmény, továbbá nyilvános fürdő, strand területére,
c) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,
d) temető területére,
e) játszótér területére.
 
 
23. §
 
(1) A védőoltás alól elvont ebet, mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes állatot, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet az önkormányzat kártalanítás nélkül kiirtathatja.
 
(2) Az ebtulajdonos a veszettség elleni védőoltáshoz átvett eb azonosítási jegyet köteles az eb nyakörvére erősíteni és állandó jelleggel viseltetni; annak elvesztését haladéktalanul be kell jelentenie a hatósági állatorvosnak.
 
(3) Embert mart eb tulajdonosa (tartója) köteles ebét hatósági állatorvossal megvizsgáltatni. Az eb veszettség elleni oltásáról szóló igazolást a megmart személynek vagy hozzátartozójának köteles átadni az ÁNTSZ számára történő bemutatásra.
 
 
24. §
 
(1) A kóbor állatok befogásáról és gyepmesteri telepre történő szállításáról az önkormányzat megbízásából a gyepmester gondoskodik.
 
(2) A gyepmester a rendelkezésre álló eszközökkel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését. Az elfogott és gyepmesteri telepre szállított kóbor állatot - a tartás költségeinek megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott állatokkal a gyepmester szabadon rendelkezhet.
 
 
Az ebtartás egyéb szabályai
 
25. §
 
(1) A város egész területén kizárólag szakhatósági engedélyek megléte esetén, valamint az érintett szomszédok hozzájárulásával és a hatósági állatorvos fajtára és darabszámra vonatkozó szakvéleménye alapján történhet ebtenyésztés.
 
(2) A veszélyes és veszélyesnek minősített eb kizárólag a polgármester által kiadott engedéllyel, külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén és módon, az állategészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva (pit bull terrier vagy keveréke kizárólag ivartalanítva, háztartásonként csak egyetlen egyede) tartható.
 
 
Az állatok védelmének szabályai
 
26. §
 
(1) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, fertőzésveszély, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás.
 
(2) A polgármester az álltok védelme érdekében az állattartótól az állattartással kapcsolatosan felvilágosítást, adatot kérhet, az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat.
 
(3) A polgármester az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.
 
 
Egyéb rendelkezések
 
27. §
 
(1) A polgármester az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja vagy megtilthatja.
 
(2) Az állattartás korlátozásáról, megtiltásáról - az illetékes hatósági állatorvos, az ÁNTSZ, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, valamint az építési hatóság szakvéleménye alapján - a polgármester határozattal dönt.
 
 
28. §
 
E rendelet szabályai megtartásának ellenőrzésére a polgármester - a polgármesteri hivatal közreműködésével - jogosult. Amennyiben a megfelelő intézkedésre jogszabály nem a jegyzőt vagy más szervet jogosítja fel, a polgármester az állattartót a jogszabályban foglaltak szerinti tartásra kötelezi, illetőleg az állattartást korlátozza vagy megtiltja.
 
 
Szabálysértési rendelkezések
 
29. §
 
Amennyiben súlyosabban minősülő cselekmény nem valósul meg, szabálysértést követ el és 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki megsérti a rendelet következő rendelkezéseit: 5. §-12. §, 13. § (1), (2) bek., 14. §, 15. § (1), (2) bek., 16. § (2) bek., 17. § (1) bek., 18. §-22. §, 23. § (2), (3) bek., 25. §.
 
 
Záró rendelkezések
 
30. §
 
Ez a rendelet 2009. augusztus 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az állattartás helyi szabályairól szóló 8/2004. (V. 25.) rendelet.
 
Bodajk, 2009. július 3.
 
 
     Oszlánszki Zsolt                                                   dr. Nagy Gábor
polgármester                                                            jegyző
 
A rendeletet a mai napon kihirdettem.
Bodajk, 2009. július 6.
                                                                                                                  dr. Nagy Gábor
                                                                                                                      jegyző
 

1. melléklet
Az állattartás céljára szolgáló létesítmények építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok
 
                                                         védőtávolság méterben meghatározva
                                             lakóépülettől                  fúrt kúttól                  ásott kúttól
 
nagy állat és kis állat
 25 állatig                                      10                               10                            15
 25 állat felett                                20                               10                            50
 
 egyéb kisállat
200 állatig                                    10                                5                            10
200 állat felett                              15                               10                           15
 
Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál - a szakhatóságok egyetértése esetén - az előírt védőtávolságok legfeljebb 30 %-kal csökkenthetők.
Amennyiben 50 m távolságon belül gyermekintézmény, egészségügyi intézmény, egyéb közintézmény, élelmiszer előállító vagy értékesítő egység van, állattartás céljára szolgáló építmény engedélyezése tilos.
Amennyiben az előbb megjelölt egységek 50-100 méter távolságon belül vannak, úgy az illetékes ÁNTSZ és az állategészségügyi hatóság véleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni.
 
 

2. melléklet
Bodajk város állattartási övezetei
 
a) tömbházas és társasházas övezet:
- Bányász lakótelep 1-22. számig,
- Május 1. utca nyugati oldala,
- Arany János utca déli oldala.
 
b) családi házas övezet: a város belterülete az a) pontban foglaltak kivételével.
 
c) külterületi kertes övezet: az alábbi önálló hrsz-ú ingatlanok:
- 2001-2053 hrsz.
- 2204-2415 hrsz.
- 2501-2633 hrsz.
 
d) egyéb külterületi övezet: a város külterülete a c) pontban foglaltak kivételével.
 
 

Cím:
8053 Bodajk,
Petõfi Sándor u. 60.
Telefon:
22/410-001
fax:
22/410-031
www.bodajk.hu
bodajkpm@t-online.hu