Bodajk

14/2004. (X. 1.) ÖKR.

(X. 1. ÖKR.)
Bodajk Nagyközség Önkormányzat
14/2004. (X. 1.) ÖKR. sz.
rendelete
 
a helyi építési szabályzatról
 
 Hatályon kívül helyezte Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2010. (IX. 30.) önkormányzati rendelete, hatálytalan 2010. 09. 30-tól
 
 
Bodajk Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendelet alkotja:
 
 
I. Fejezet
Általános előírások
 
A rendelet hatálya
 
1. §
 
(1) A rendelet hatálya Bodajk nagyközség belterületén és a belterületbe vonásra javasolt, a tervlapon ábrázolt területén kiterjed minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.
 
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak e rendelet alkalmazásával szabad.
 
(3) A rendelethez (szabályzathoz) tartozó Szabályozási Terv a szabályozás részét képezi, a szabályzatot és a terveket együtt kell alkalmazni.
 
(4) A község belterületén területet felhasználni, építési és más telket alakítani és beépíteni csak a szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad. Ennek során belterületen biztosítani kell a közterületi közvetlen megközelítés lehetőségét, valamint az épület (építmény) használatához (működéséhez) szükséges közműveket (ivóvíz, elektromos energia, gázvezeték, szenny- és csapadékvíz elvezetés, távközlési vezeték rákötésére történő csatlakozás).
 
 
A szabályozás kötelező elemei
 
2. §
 
(1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani
a) a szabályozási vonalat,
b) a különböző övezeteket elválasztó határvonalat,
c) az építési vonalat,
d) az övezeti jellemzőket,
e) az építési hely területét.
 
(2) A kötelező erejű elemek módosítása a Szabályozási Terv módosítását vonja maga után.
 
 
Engedélyhez kötött munkák
 
3. §
 
(1) Az építési engedélyhez kötött építési munkákat a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-a tartalmazza.
 
 
II. Fejezet
Településszerkezet, területfelhasználás
 
Igazgatási terület közigazgatási megosztásának változása
 
4. §
 
(1) Az érvényes belterületi határ nyomvonalának módosításáról a Szabályozási Tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
 
(2) A Településszerkezeti Tervben (továbbiakban: Szerkezeti Terv) kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha a tervezett felhasználás időszerű. A belterületbe vonást, illetve a kicsatolást a Szabályozási Tervnek és az ingatlan nyilvántartásnak megfelelően kell kezdeményezni.
 
(3) A Szerkezeti Terv távlatban belterületbe vonandónak jelölt területein a területfelhasználásnak megfelelő építés vagy csak ideiglenesen, vagy a területre vonatkozó Szabályozási Terv elfogadása után engedélyezhető. Lakóterületen nyolcnál több telek kialakítása esetén telekalakítási előtervet kell készíteni.
 
 
Igazgatási terület beépítésre szánt területei
 
5. §
 
(1) Lakóterületek (LA):
a) Kisvárosi lakóterület (KL): A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépület elhelyezésére szolgál. A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:
- lakóépület,
- helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
- sportépítmény;
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület;
- 293/110 hrsz-ú út ÉNy-i oldala-351 hrsz-ú út DK-i oldala között meglévő lakótelep.
 A telek terület kialakult, a legnagyobb beépíthetőség 60%, a beépítési mód csoportos, a legnagyobb épületmagasság 12,5 m.
(b) Kertvárosi lakóterület (LKE): A kertvárosi lakóterület laza beépítésű, összefüggő, nagykertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-s épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosi lakóterületen elhelyezhető:
- legfeljebb 4 lakásos lakóépület;
- helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
 A kialakítható legkisebb telekterület 1500m2, a legnagyobb beépíthetőség 25%. Az előkert kialakult, illetve új beépítési területeken 10 m.
 - 220 hrsz-ú út ÉK irányú folytatása – Semmelweis út DNy-i kertvégek – 351 hrsz-ú út ÉNy-i oldala által határolt tömb.
c) Falusias lakóterület (Lf): Az övezetben legfeljebb 4,5 m épületmagasságú lakóépületek, a mező- és erdőgazdaság építményei, továbbá a helyi lakosságot szolgáltató, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el, oldalhatáron álló beépítési módban, 1 m csurgó távolság elhagyásával. Előkert a meglévő utcákban a kialakult, új útnyitások esetében 5,0 m lehet.
ca) LF1: A megengedett legkisebb telekterület 900 m2, a legnagyobb beépíthetőség 30%.
- Berek u. D-i oldala - Vásártéri u. K-i oldala - belterületi határ által határolt tömb;
- Diófa u. Ny-i vége - Berek u. Ny-i vége - belterületi határ közötti terület;
- Dózsa Gy. u. Ny-i vége - temető Ny-i határa - Diófa u. Ny-i vége - belterületi határ közötti terület;
- Dózsa Gy. u. D-i oldala - Vásártéri út Ny-i oldala - temető K-i határa közötti tömb;
- Kossuth L. u. - Dózsa Gy. u. 220 hrsz-ú u. közötti tömb;
- Kossuth L. u. É-i oldala - 220 hrsz-ú u. - általános iskola közötti tömb;
- Dózsa Gy. u. Ény-i oldala - 220 hrsz-ú u. ÉK-i folytatásában a jelenlegi belterülethez kapcsolódó területrészek;
- Semmelweis u. mindkét oldala - Táncsics M. u. - belterületi határ közötti terület;
- Kert u. mindkét oldala - Deák F. u. - Petőfi S. u. - 1431 hrsz-ú utca D-i telkeinek kertvége által határolt tömb;
- Deák F. u. - Petőfi S. u. által határolt tömb;
- Petőfi S. u. DNy-i oldala - Május 1. utcai telkek ÉNy-i határa közötti tömb;
- 1453 hrsz-ú u. ÉK-i oldala - Petőfi S. u. DK-i oldala - 1431 hrsz-ú u. DNy-i oldala által határolt tömb;
- 1431 hrsz-ú utca K-i oldalán a belterülethez kapcsolódó területek;
- Széchenyi u. ÉK-i oldala - belterületi határ közötti tömb;
- Petőfi S. u. - Széchenyi u. közötti tömb;
- Petőfi S. u. D-i oldala - Gallusin u. közötti tömb;
- Petőfi S. u. D-i vége K-i oldala - Arany J. u. - Vörösmarty u. által határolt tömb;
- Petőfi S. út D-i irányi folytatásában a közigazgatási határ és a jelenlegi belterületi határ közötti terület;
- A jelenlegi belterületi határ D-i oldalán az Arany J. utca - Körtefa u. - Mandula u. tervezett meghosszabbításában a jelenlegi belterületi határhoz kapcsolódó területek;
- 923/13 hrsz-ú út - 945 hrsz-ú út - Mandula u., valamint a belterületi határ közötti tömb;
- Fehérvári u. - Rákóczi u. - Vörösmarty u . - Körtefa u. által határolt tömb;
- Rigós út D-i oldala - 1345 hrsz-ú út K-i oldala - belterületi határ közötti tömb;
- Rigós u. ÉK-i oldala - Hunyadi u. folytatása - Dózsa Gy. u. - Kálvária u. által határolt tömb;
- Hunyadi u. - Csokonai u. - Peske köz - Dózsa Gy. u. által határolt tömb;
- Rigós út É-i oldala - Vásártéri u. - Dózsa Gy. u. - Peske köz által határolt tömb.
cb) LF2: A megengedett legkisebb telekterület 1500m2, a legnagyobb beépíthetőség 20%.
- Tervezett belterületi határtól É-ra és K-re az Arany J. u. tervezett meghosszabbítása -Körtefa u. tervezett meghosszabbítása által határolt tömb;
- Mandulás u. K-i irányú meghosszabbításának É-i oldalán a Kálvária D-i oldaláig.
cc) LF3: A legkisebb telekterület 900 m2, a legnagyobb beépíthetőség 30% lehet. A beépítési mód szabadonálló, a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m.
- Arany J. u. D-i oldala - belterületi határ közötti terület.
cd) LF4: A beépítési mód oldalhatáron álló, a legnagyobb beépíthetőség, valamint a legkisebb telekterület a kialakultak szerint, a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m lehet.
- 1345 hrsz-ú út - Vásártér közötti tömb;
- Vásártér - Berek u. és Diófa u. K-i vége - temető bővítés közötti terület;
- Dózsa Gy. u. - Táncsics u. É-i kérge a 371 hrsz-ú utcáig;
- Táncsics M. u. K-i oldala - Dózsa gy. u. É-i oldala a Május 1. u. D-i telkeinek hátsó határvonaláig;
- Csokonai u. - Hunyadi u. - Rigós u. - Peske köz által határolt tömb;
- Május 1. u. - Kastélypark közötti rész;
- Május 1. u. ÉK-i határán fekvő telkek mögötti rész - Ady E. u. - Széchenyi u. közötti tömb;
- Kálvária. u. D és K-i oldala - Kastélypark közötti rész;
- 923/13 hrsz-ú u.É-i oldala az utca és a Kastélypark közötti rész;
- Gesztenyés u. - Petőfi S. u. - Fehérvári u. - 945 hrsz-ú út által határolt tömb;
- Zrínyi u. mindkét oldala, Petőfi S. u. K-i vége - belterületi határ közötti rész;
- Rákóczi F. u. - Fehérvári u. - Petőfi S. u. - Vörösmarty u. által határolt tömb;
- Alma u. mindkét oldala - Mandulás u. D-i oldala - Körtefa u. K-i oldala által határolt terület;
- Kinizsi P. út D-i oldala.
d) Település vegyes terület (Vt): A terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, település szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális és kulturális épület elhelyezésére szolgál, melyek a lakófunkciókra nincsenek zavaró hatással.
da) VT1: A tömbben kialakítható legkisebb telekterület 600 m2, maximális beépíthetőség 40%, legnagyobb épületmagasság 6,5 m, beépítési mód oldalhatáron álló.
- Május 1. u. ÉK-i kérge a Táncsics M. utcától az 539 hrsz-ú útig - Május 1. u. DNy-i kérge a Kastélypark és a Dózsa Gy. út között.
db) VT2: A kialakítható legkisebb telekterület 2500 m2, a legnagyobb beépíthetőség 30%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5 m, beépítési mód szabadonálló.
- Május 1. u. DK-i kérge a Dózsa Gy. és Táncsics M. u. között;
- Dózsa Gy. u. - Táncsics u. kéreg mögötti terület a 377 hrsz-ú út és 293/10 hrsz-ú utak közötti részen;
- Petőfi S. u. - Táncsics u. 420-492/3 hrsz-ú utcák által közbezárt terület.
dc) VT 3: A megengedett legkisebb telekterület 2500 m2, a legnagyobb beépíthetőség 30%, a megengedett építmény magasság legfeljebb 6,5 m, a beépítési mód szabadonálló.
- Kossuth L. utcai iskolától ÉK-re, illetve DNy-ra fekvő terület.
 
(2) Különleges területek (KT): A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a korábban szabályozott területektől eltérő területek. A legkisebb megengedett telekterület 10000 m2, a beépítési mód szabadonálló. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, a maximális beépíthetőség 1,0%.
- Temető területe.
 
 
Igazgatási terület beépítésre nem szánt területei
 
6. §
 
(1) K jelű övezet (Közlekedési és közmű elhelyezési övezet): Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési területekhez az alábbi földrészletek tartoznak, amely földrészletek a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. §-ában foglalt funkciók biztosítására szolgálnak:
 a) Országos törzsúthálózathoz tartoznak:
- 459 hrsz. Dózsa Gy. u. - Sárkeresztes - Bodajk összekötő út - 8204 j.
- 660 hrsz. Petőfi S. u. - Sárkeresztes - Bodajk összekötő út 8204 j.
- 0328 hrsz. Sárkeresztes - Bodajk összekötő út 8204 j.
- 193 hrsz. Dózsa Gy. u. - Bodajk - Balinka összekötő út 8209 j.
- 420 hrsz. Táncsics M u. - Bodajk-Balinka összekötő út 8209 j.
- 492/2 hrsz. Petőfi s. u. - Bodajk-Balinka összekötő út 8209 j.
- 0217 hrsz.
- 0219 hrsz.
- 0247 hrsz. Bodajk-Balinka összekötő út 8209 j.
- 0328 hrsz.
- 054 hrsz.
- 055 hrsz.
- 080/2 hrsz. Bodajk-Balinka összekötő út 8209 j.
- 0277/1 hrsz. Bodajk vasútállomáshoz vezető út 82302 j.
b) Országos vasúthálózathoz tartoznak:
- 076 hrsz.
- 0145 hrsz.
- 0212 hrsz. Bodajk-Balinka vasút
- 025/1 hrsz.
- 0228 hrsz. Székesfehérvár-Komáromi vasút
- 0229 hrsz.
- 0250 hrsz.
- 0267 hrsz.
- 0269 hrsz.vasútállomás
- 0322 hrsz.
 c) Helyi lakóutak:
hrsz.:74
- ’’1424
- ’’1345
- ’’31/4,1385,1384 Vásátér utca
- ’’30 Berek utca
- ’’ 74 Diófa utca
- ’’220,318
- ’’232,245 Kossuth u.
- ’’258,351
- ’’388/1 Semmelweis u.
- ’’492/3
- ’’420/4 Táncsics M. u.
- ’’293/110,377
- ’’1431
- ’’503,511/9 Kert u.
- ’’511/22,511/37 Deák F. u.
- ’’1453 Tópart u.
- ’’584/13 Templomkert u.
- ’’564 Ady E. u.
- ’’584/21,34 Malom u.
- ’’584/42 Gátpart u.
- ’’607,638 Széchenyi u.
- ’’686 Zrínyi u.
- ’’717 Arany J. u.
- ’’757 Vörösmarty u.
- ’’868 Körtefa u.
- ’’803 Rákóczi u.
- ’’781/4 Kinizsi u.
- ’’836 Kinizsi u.
- ’’804, 897 Fehérvári u.
- ’’981 Gesztenyés u.
- ’’945,923/13 Mandulás u.
- ’’946
- ’’1055 Kálvária u.
- ’’1229 Hunyadi u.
- ’’1228 Rigós u.
- ’’1054 Dózsa Gy. u
- ’’1185 Peske köz
- ’’1305 Hegyalja u.
- ’’1346 József A. u.
Az övezethez tartozó földrészleteken csak a funkcióhoz feltétlenül szükséges építmények (műtárgyak) helyezhetők el. Az országos törzsút hálózathoz tartozó utak szabályozási szélessége a település belterületén 22 m. A belterületen kialakítandó utcák szabályozási szélessége legalább 12 m.
 
(2) Közlekedési területek: A közigazgatási területen található országos és helyi utak, közterületi parkolók, gyalogos utak területei a térkép szerinti határvonalakkal.
 
(3) Egyéb terület: Vízgazdálkodással kapcsolatos területek (V). Az egyéb területekhez az ingatlan nyilvántartásban ekként szereplő, vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek tartoznak, a vízelvezetők menti sávokkal, a térkép szerinti határvonalakkal.
 
 
Általános előírások
 
7. §
 
(1) A tervezési területen elvi telekalakítási engedélyt kell kérni:
a) a terven szereplő javasolt telekalakítástól eltérő szándék esetén,
b) beépítetlen területen az előírt minimális telekszélességnél kisebb szélességű telkek esetén, telkek átosztására vonatkozóan.
 
(2) A kialakult telekstruktúrába illeszkedő telekalakítás esetén geometriai szükségszerűségből előírt minimális méretektől (telekterület, utcafront, mért telekszélesség) 5% eltérés engedélyezhető.
 
(3) Építési szándék esetén elvi építési engedélyt kell kérni a törvényben előírt tartalommal a
a) vegyes területek,
b) gazdasági területek,
c) különleges területek,
d) kialakult telekosztás esetén a szabályozási előírásoknál kedvezőtlenebb adottságú telkeknél a beépítési lehetőség,
e) beépített telkek esetén az újabb főfunkciójú épület engedélyezési tervét megelőzően az elhelyezés
vizsgálatára.
 
(4) Feltöltésre szánt területen épület és mellette pince csak a megfelelő műszaki megoldással építhető. Mezőgazdasági rendeltetésű termőterületen feltöltés, tereprendezés csak a talajvédelmi hatóság engedélyével valósítható meg.
 
(5) A falusias besorolású lakóövezetben újonnan épülő épület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetése nem lehetséges.
 
(6) Épületet a telek azon oldalhatárára kell építeni, amely az adott utcában már kialakult. Nem egyértelmű helyzetben az északi irányhoz közelebb eső oldalt kell építési vonalnak tekinteni. Amennyiben saroktelek esetén a beépítendő oldalhatár utcavonalra esik, ezt a homlokzatot is utcai homlokzatszerűen, a keresztutca előkert méretét (előírtat vagy kialakult állapotot) figyelembe véve kell kialakítani.
 
(7) Oldalhatáron álló beépítés esetén második épület a meglévővel azonos oldalhatárra helyezendő.
 
(8) Saroktelek esetén a beépítettség 1,3-szeresére növelhető.
 
(9) Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális és ipari épület esetén a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető.
 
(10) Csak magastetős épület létesíthető.
 
(11) Új épület létesítése esetén csak épített kémény készíthető.
 
(12) Látszótégla homlokzatfelület legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható. Fém homlokzatképzés ipari és mezőgazdasági épületeken alkalmazható.
 
(13) Állattartó épület az építési vonaltól számított 15 m és a hátsókert között helyezhető el, magassága max. 4,5 m lehet. Állattartó épületek létesítésénél - és a meglévők üzemeltetésénél - be kell tartani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásait is.
 
(14) Állandó épületek engedélyeztetésénél az állattartásról szóló önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni.
 
(15) Előkert mélysége a beépítetlen területeken min. 5 m, már beépített területen a kialakított utcaképhez illeszkedik, a szabályozási vonal figyelembevételével.
 
(16) Telekalakítás esetén a kialakítható minimális telekszélesség 18 m.
 
(17) Lakóterületen abban az esetben, ha a lakóépület mellett kiegészítő funkciójú épület is épül, azokat együtt kell engedélyeztetni. A kiegészítő használati módú épület nem lehet nagyobb sem gerinc, sem párkány vonatkozásában a lakóépületnél.
 
 
Közterületek kialakítása, használata
 
8. §
 
(1) Közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki az általános szabályoknak és a helyi előírásoknak megfelelő módon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
 
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
 
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. Építmény elhelyezésének feltételeire az OTÉK [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet] 39-40. §-ai vonatkoznak.
 
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) mozgó árusítóhely létesítése,
c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek) létesítése,
d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
e) szobor, díszkút elhelyezése,
f) pihenőhely létesítése,
g) távbeszélő fülke elhelyezése,
h) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyag tárolás.
 
(5) A közterületen elhelyezhető építmények esetében az építmény kialakításához csak természetes, tartós építőanyag használható fel.
 
Kerítések
 
9. §
 
(1) Külterületen - ha ahhoz a Környezetvédelmi-, a Természetvédelmi Hatóság, az Erdőfelügyelet, Földhivatal hozzájárul - csak élő sövény, legfeljebb 50 cm magasan rakott kő vagy fa oszlopok közé feszített legfeljebb 2,0 m magas huzalkerítés építhető, kivéve a (2) és (3) bekezdésben foglalt eseteket.
 
(2) Külterületi lakóterületen legfeljebb 2,0 m magas tömör kő, vagy fakerítés létesíthető.
 
(3) Külterületi kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetekben 2,0 m magas fémoszlopok közé feszített huzalkerítés is elhelyezhető.
 
(4) Belterületen legfeljebb 2,0 m magas tömör kerítés építhető, a telekkel szemben állva a jobb oldalon. Oldalhatáron álló beépítés esetén azon a telekhatáron, amelyen az épület áll, helyezhető el kerítés.
 
 
Hirdetőtáblák
 
10. §
 
(1) Nem közterületen csak az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb fél négyzetméter területű hirdetőtábla.
 
(2) Közterületen legfeljebb 100 méterenként, 1 m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető.
 
(3) Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60 cm kiállású lehet a hirdetőtábla.
 
(4) A hirdetőtábla anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.
 
(5) A környezetétől idegen, kirívó hirdetőtábla nem engedélyezhető.
 
(6) Helyi értékvédelmi területen (művi, természeti), csak a (4) bek. szerinti hirdetőtábla helyezhető el, az is csak épületen, annak falával egy síkban. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazítás jellegű, legfeljebb negyed m2 felületű tábla helyezhető el.
 
 
Utak, közlekedés
 
11. §
 
(1) Az új utcák, utak szabályozási szélességét a Szabályozási Terv tartalmazza.
 
(2) A meglévő utak szabályozási szélessége a kialakult helyzetnek megfelelő marad.
 
(3) Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében a mozgásukban korlátozottak részére parkolóhelyet kell kialakítani az OTÉK 42. § (3) bek. alapján és kerékpártároló helyet kell biztosítani.
 
(4) A terven feltüntetett közterületi parkolóhelyek fokozatosan kialakítandók.
 
(5) Az OTÉK előírásait a gépkocsik számára és elhelyezésére vonatkozóan érvényesíteni kell, kivéve lakó- és üdülőházas területen, ahol funkcionális egységenként 2 gépkocsit kell elhelyezni a telken belül.
 
(6) A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő, környezettűrő fa telepítendő.
 
(7) Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén tehergépjárművek parkolását és a rakodási területet telken belül biztosítani kell.
 
 
Közművek
 
12. §
 
(1) Közműellátás és hírközlési hálózati elemeit és szabályozó létesítményeit közterületen el kell helyezni.
 
(2) Ivóvízbekötést épületbe csak a szennyvízelhelyezés létesítményeinek megvalósulása után szabad megvalósítani.
 
(3) Az ipari létesítmények technológiai szennyvizét előkezelés után szennyvízcsatornára kell kötni, közcsatornába engedett szennyvíz minősége feleljen meg a 204/2001. (X. 26.) Korm. rendeletben foglalt határértékeknek.
 
(4) Élővízbe bocsátott szennyezőanyagra vonatkozóan a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002 (III. 22.) KöM-KÖVIM együttes rendelet előírásai az irányadók.
 
(5) A felszíni vízelvezetési rendszert a tulajdonosnak bel- és külterületen egyaránt karbantartani, tisztítani kell.
 
(6) A településkép szempontjából fontos területeken a villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.
 
(7) Az energiaközművek továbbá a hírközlés hálózati létesítményeinél a vonatkozó rendeletekben rögzített biztonsági övezetek létesítéséről gondoskodni kell. Az üzemvitel zavartalansága érdekében a biztonsági övezeten belül a rendeletekben rögzített tilalmak és korlátozások érvényesek.
 
(8) A vonalas közműlétesítményeknél és berendezéseknél a hatályos jogszabályokban előírt védőtávolságokat be kell tartani. A vezetékes ivóvíz biztosítása érdekében nyomásfokozó rendszer kiépítése szükséges.
 
 
Zöldterületek
 
13. §
 
(1) A zöldterületek részben önállóan, részben más terület felhasználási kategóriákon belül helyezkednek el.
 
(2) A belterület közhasználatú, állandóan növényzettel fedett részei a közparkok.
 
(3) Zöldterületet más rendeltetésű terület-felhasználási egység területévé átminősíteni csak a Szerkezeti Terv módosításával lehet.
 
(4) A közterület lekerítése, beépítése, vagy azon a közcélú használat bármely korlátozását eredményező munkálatok végzése tilos.
 
(5) A tervezési területen, ahol azt a szabályozási szélesség és a közművek lehelyezése megengedi, biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását, a közlekedésre igénybe nem vett közterületek fásítását. Különös figyelmet kell fordítani az újonnan beépített területek fásítására. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kialakítani.
 
(6) Ajánlott nem csak egy fajból kialakítani a fasort, hanem több fajból. Fasornak javasolt fák:
a) Gyümölcsfák pl.: dió, szilva, eperfa, cseresznye, meggy, mandula.
b) Honos fajok pl.: fűz, nyár, éger, kőris, szil, hárs.
 
(7) Közterületen a fák kivágása és csonkolása csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról egy éven belül kell gondoskodni, legalább az 1 m magasan mért törzsátmérőnek megfelelő méretű, minimum kétszer iskolázott fával.
 
(8) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell, illetve a kevés közcélú zöldfelülettel rendelkező tömbökben pótolni kell a hiányokat, növelni a zöldfelületet.
 
(9) Lakóterületen új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása során az előírt zöldfelület minden 300 m2-e után 1 db honos, nagy lombot növelő fa ültetendő.
 
(10) Gazdasági területek határán legkésőbb az építéssel egyidejűleg védősávot kell telepíteni.
 
(11) Erdőnek nem minősíthető honos fajokból álló facsoportok, meglévő fák, fasorok megtartásáról kell gondoskodni.
 
(12) A külterület természetes strukturáló elemeit, a természetes növény- és állatvilág számára élőhelyet biztosító patakokat és vízfolyásokat védeni kell.
 
 
Erdőterületek
 
14. §
 
(1) Minden erdőt, fasort, facsoportot, egyes fát érintő esetben az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv., valamint a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet előírásai kötelezően betartandók.
 
(2) Ökológiai erdők a turisztikai és rekreációs rendeltetésű helyi természetvédelmi területek.
 
(3) A területen az erdő rendeltetésének megfelelő, valamint turisztikai és rekreációs célokat szolgáló természetes anyagokból (kő, fa) épített létesítmények helyezhetők el. Erdőterület igénybevételéhez az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni.
 
(4) 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén a max. beépítettség: 0,5 %, az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján.
 
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján.
 
(6) Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el.
 
(7) Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10 m.
 
(8) Az erdőkben minden beavatkozás csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével végezhető.
 
(9) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani (fűz, nyár, éger, tatárjuhar, tölgy, cser, gyertyán stb.). Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen. Erdőtelepítés csak az erdészeti hatóság által előzetesen jóváhagyott erdőtelepítési terv dokumentáció alapján végezhető.
 
(10) Fakivágás erdőterületen csak az erdészeti hatóság engedélyével történhet. Az erdőfelújítás az érvényben lévő üzemtervi előírásoknak megfelelően kell elvégezni az erdészeti hatóság jóváhagyásával. Fakitermelés után az erdő felújítását kötelezően el kell végezni, kivéve ha az erdészeti hatóság másképp rendelkezik. A fával borított állapotot a lehető legtovább fenn kell tartani, a felújítás esetén előnyben kell részesíteni a természetes felújítási módokat. Lehetőség szerint kerülni kell a fátlan állapot kialakulását. A felújítást a legrövidebb időn belül el kell végezni, hogy az erdőrész közjóléti funkcióját mielőbb teljes mértékben be tudja tölteni.
 
(11) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja. Erdőterületen kerítés építés csak az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján kivitelezhető.
 
 
Mezőgazdasági terület
 
15. §
 
(1) Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet, azokon növénytermesztés, állattenyésztés, illetve azokkal kapcsolatos termékfeldolgozás folytatható.
a) Ma: Hagyományos mezőgazdasági művelés és hasznosítás, épület nem építhető.
b) Mv: Mezőgazdasági művelés, védendő tájhasználat, épület nem építhető.
c) Mk: Kertgazdálkodási terület. Az övezetbe sorolt területeken min. 1000 m2 térmértékű területek alakíthatók ki, és a megengedett legnagyobb beépítettség 3 % lehet. A beépítési mód oldalhatáron álló, a legnagyobb épületmagasság 4,5 m lehet.
 
(2) Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el.
 
(3) Mezőgazdasági területen építmény csak az Étv. 19. § (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén, és az OTÉK II. fejezet 29. §-a szerint lehetséges. Mezőgazdasági területen építmény elhelyezése csak az ÉTV 19. § (2) bek. szerinti feltételek teljesítése esetén és az OTÉK II. fejezet szerint lehetséges. Termőföld vagy mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld esetén építési engedély kiadása a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 17. § f) pontja szerint lehetséges.
 
(4) Ahol a területek elválasztása feltétlenül szükséges, a táblák elválasztását kerítés helyett honos fajokból álló sövényekkel kell megoldani.
 
(5) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
 
(6) Utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal, gyümölcsfákkal.
 
(7) Légvezeték alatt csak olyan alacsonynövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges.
 
(8) Állattartó telep csak almos technológiával létesíthető. Az állattartásra vonatkozó részletes szabályokat az állattartást szabályozó önkormányzati rendelet tartalmazza.
 
(9) A vízfolyások és víznyerő helyek közelében tápanyag visszapótlásra tőzeget, szerves trágyát vagy komposztot kell alkalmazni.
 
 
Egyéb területek
 
16. §
 
(1) Egyéb területek a közigazgatási határon belül található alábbi területek:
a) patakok medre, partja,
b) közcélú, nyílt csatornák, árkok medre, partja,
c) vízbeszerzési területek, a Malom-csatorna menti területsáv.
 
(2) A területen elhelyezhető létesítmények: vízkár elhárítási létesítmények.
 
(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
 
 
Védőterületek
 
17. §
 
(1) Beépítésre nem szánt területeken az országos közutak védősávja 50-50 méter, építés esetén a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
 
(2) A vízfolyások partjától számított 6-6 méteres sáv vízügyi védőterületként meghagyandó vagy zöldfelületként kialakítandó, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését.
 
(3) Állattartó épületek esetén a következő védőtávolságokat kell figyelembe venni:
a) kis haszonállat ólja és ketrece lakó- és középülettől legalább 6 méterre,
b) haszonállat ólja lakó- és középülettől legalább 10 méterre, kifutója legalább 12 méterre,
c) trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől legalább 12 méterre
legyen.
 
(4) A temető lakó- és üdülőtelektől mért 50 m-es sávján belül temetési tilalom rendelendő el.
 
 
III. Fejezet
Környezet- és természetvédelmi szabályok
 
Helyi értékvédelem
 
18. §
 
(1) Országos védelem alatt áll:
- Kálvária domb, ötalakos kálvária szoborcsoport, barokk 1736,
- Volt Lamberg kastély, klasszicista 1839,
- Polgármesteri Hivatal, klasszicista 1820 körül,
- Tómalom, vizesárok, népi ipartörténeti érték,
- Nepomuki Szt. János szobor, késő barokk 1803,
- Rk. volt kapucinus templom, barokk 1828-42,
- Rk. plébániaház, volt kapucinus rendház, barokk 1844-47,
- Volt Lamberg kastély műemlék környezet.
 
Az egyedi műemléki védelem alatt álló ingatlanokkal közvetlenül szomszédos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek, amelyeket érintő építésügyi hatósági eljárásokban a műemléki hatóság szakhatóságként működik közre. A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV tv. és a végrehajtásáról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet előírásait be kell tartani.
 
(2) Az (1) bekezdésben említett építményeket érintő bármilyen építési munkák tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Irodája látja el.
 
(3) Helyi védelem alatt álló ingatlanok:
- Petőfi S. u. 7 485 hrsz. (volt „KALÁSZ” épülete és a hozzátartozó park)
- Petőfi S. u. 9. 484 hrsz. (Villa épület)
- Széchenyi u. 66. 666 hrsz. (volt magtár)
- Petőfi S. u. 8. 1014-1015 hrsz. (volt gyógyszertár)
- Ady E. u. 16. 572 hrsz.
- Petőfi S. u. 164 716/2 hrsz. (volt kaposi malom)
- Peske köz 3. 1189 hrsz.
- Petőfi u. 980 hrsz. (Szent Vendel szobor)
 
 
Általános előírások
 
19. §
 
(1) A 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek a település belterületén nem létesíthetők.
 
(2) A rendelet területi hatálya alá tartozó területen zavaró hatású ipari létesítmény nem létesíthető.
 
(3) Mélyen fekvő területeken építmény nem helyezhető el.
 
(4) Patakok, vízfolyások vizes élőhelyeit, mint a biotop hálózat fontos elemeit fokozottan védeni kell.
 
 
A föld és a talaj védelme
 
20. §
 
(1) Építési területek, parkok, útalapok feltöltésére szolgáló anyagnyerő helyek kialakításához, a talaj minőségében jelentős változást okozó termőföld eltávolításához minden esetben a talajvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.
 
(2) A föld ásványi anyagként való kitermelése az illetékes bányakapitányság engedélyének beszerzésével lehetséges.
 
(3) Építési tevékenységhez csak legálisan működő, engedélyezett bányából származó nyersanyag használható fel.
 
(4) Tereprendezési munkák, amennyiben az eredeti terepszint 0,5 m-nél nagyobb mértékben átrendezésre kerül - a talajerózió elkerülése érdekében -, csak hatósági engedély alapján végezhetők.
 
(5) A községben terület feltöltésére csak környezetre ártalmatlan anyagok használhatók fel.
 
(6) Föld alatti üzemanyag- és olajtartályok csak dupla fallal, szivárgásjelzővel ellátva létesíthetőek a község teljes közigazgatási területén.
 
(7) Szennyvízcsatornába és zárt szennyvíztisztítóba csak a 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők be.
 
(8) A szennyvízbírság előírásainál a 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.
 
(9) A csapadékvíz elvezetését nyílt, szükség esetén burkolt árokkal kell megoldani a medererózió elleni biztosítás mellett.
 
(10) A területen vagy olyan technológiák alkalmazhatók, amelyek a talajt nem szennyezik, vagy a talajszennyezést biztonságos módon meg kell akadályozni.
 
(11) Növényvédőszer, műtrágya, útsózási anyag csak fedett térben, talajtól elszigetelten tárolható.
 
 
Vízvédelem
 
21. §
 
(1) A felszíni vizek védelmére a 203/2001. (X. 16.) Korm. rendelet előírásai az irányadók.
 
(2) A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni. A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 34. § (10) bek. szerint a község „A” fokozottan érzékeny szennyeződésű területen fekszik. Ezen rendelet hatálya alá tartozó tervezett tevékenységek engedélyezési dokumentációjának készítésénél a hivatkozott jogszabály 4/1 számú melléklete szerinti dokumentáció csatolása is szükséges.
 
(3) A belterületen a talajvíz és élővizek védelmének kiemelt jelentőséget kell biztosítani.
 
(4) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy a vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a vízilétesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa.
 
(5) A patakok, vízfolyások és öntözőcsatornák parti sávját úgy kell használni, hogy azt a meder tulajdonosa (használója) a meder-karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben igénybe vehesse. E célból a vízparttól számított 4-4 méter vízügyi védőterületként meghagyandó, melyet zöldterületként kell kialakítani, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését.
 
(6) A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. A vízgyűjtő területeken hordalékfogókat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.
 
(7) A vízfolyások medrét burkolni, vonalát kiegyenesíteni tilos.
 
(8) Élővízbe bocsátott szennyező anyag tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani a szennyvíz bírságról szóló 3/1984 (II. 7.) OVH rendelkezés, a 274/2002. (XII. 21.) Korm. rendelettel módosított, a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet és az ezekhez kapcsolódó, a használt- és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM-KÖVIM együttes rendelet előírásai szerint.
 
(9) A vízminőség védelme érdekében el kell érni, hogy a vízfolyások és víznyerő helyek körzetében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot, vagy tőzegterméket használjanak.
 
(10) Állattartó telepek csak olyan technológiával működhetnek, mely vízszennyezést nem okoznak. Ez esetben a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani, a nitrát szennyezés elkerülése végett.
 
(11) A mezőgazdasági eredetű szennyezések csökkentése érdekében a meliorációs tervekben szereplő külterületi vízrendezést össze kell hangolni a belterületek vízrendezésével.
 
 
Levegőtisztaság védelem
 
22. §
 
(1) A 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében foglaltak alapján a település közigazgatási területe a kiemelten védett levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
 
(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértékeket meghaladó kibocsátásokat. A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni.
 
(3) Új létesítmények elhelyezése esetén érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).
 
(4) Tekintettel a gazdasági- és a lakóterületek közelségére, zaj- és légszennyező, bűzzel járó tevékenység nem folytatható.
 
(5) A 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet meghatározott környezetvédelmi engedélyben rögzítetteknek megfelelően végezhető tevékenység.
 
(6) A kereskedelmi, szolgáltató, ipari terület létesítményei körül védőfasor, szükség esetén összefüggő védőfásítás telepítendő.
 
(7) A meglévő fák, védőfasorok megtartásáról, kiegészítéséről gondoskodni kell.
 
 
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
 
23. §
 
(1) A község területén keletkező kommunális hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben kell tárolni. Az elszállítás szolgáltatásáról az önkormányzat gondoskodik. A folyékony kommunális hulladék elszállításáról előállítója gondoskodik.
 
(2) A veszélyes hulladékot a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően kell gyűjteni, tárolni, kezelni, szállítani, elhelyezni, illetve ártalmatlanítani.
 
(3) A szerves hulladék komposztálására és talajjavítási célra történő felhasználására törekedni kell.
 
(4) A területen az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni. Amennyiben ezek veszélyes hulladékot tartalmaznak, úgy a (2) bekezdés előírásainak megfelelően kell eljárni, és alkalmazni szükséges a 2000. évi XLIII. törvényben foglaltakat.
 
(5) Veszélyes és kommunális hulladékok nyílt téri égetéssel történő megsemmisítése tilos.
 
(6) A település hulladékkezelésének, összegyűjtésének és elszállításának rendszerét az Önkormányzat rendeletben szabályozza.
 
 
Zaj és rezgés elleni védelem
 
24. §
 
(1) A terület felhasználása során a zaj-, és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletben és a zaj-, és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. Terület-felhasználási egységenként a megengedett legnagyobb zajterhelési határértékek az alábbiak:
 
Terület -felhasználási egység Határértékek: Egyenértékű A hangnyomás-szint (dB)
Nappali Éjszakai
Lakóterületek 50 40
Gazdasági területek 60 50
 A gazdasági területek lakóterülettel, zöldterülettel határos vonalán a lakóterületekre érvényes határértékeket kell biztosítani. Amennyiben a már meglévő létesítmények a fenti értékeket túllépnék, a védelemről a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet alapján gondoskodni kell. A kötelezettség elmulasztása esetén a létesítmény üzemeltetése korlátozható, vagy működési engedélye visszavonható.
 
(2) Zajt, illetve rezgést elősegítő új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévő helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint azon építési munkát végezni, hogy a zaj és rezgésterhelés a területre vonatkozó terhelési, illetve létesítményre megállapított kibocsátási határértékeket ne haladja meg.
 
 
IV. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
 
A telekalakítás szabályai
 
25. §
 
(1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége jelen szabályozási előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
 
(2) Épülettel azonos méretű telek nem alakítható ki.
 
 
Útépítési és közműépítési hozzájárulás
 
26. §
 
Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére lehet kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanait érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
 
 
Kártalanítás
 
27. §
 
Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
 
 
A településrendezés jogintézményei
 
28. §
 
(1) Az önkormányzat által elhatározott, a településfejlesztés célját szolgáló közösségi érdekek megvalósítása érdekében az Önkormányzat élhet a kisajátítás törvényben szabályozott eszközeivel.
 
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a szabályozási tervben meghatározott közösségi területek megszerzésére az Önkormányzat gyakorolhatja elővásárlási jogát (az egész község, de elsődlegesen a tervezett településközpont tervezett területén).
 
(3) Jelen rendelettel hatályba lépő Szabályozási Terv építési tilalmat, illetve korlátozást nem állapít meg, ezért az azokhoz kapcsolódó kártalanítás kérdéseit nem szabályozza.
 
(4) Az ingatlan tulajdonosok jókarbantartási kötelezettségét az Önkormányzat nem kívánja szigorítani, ezért arra az Étv. előírásai a mérvadóak.
 
(5) Az Önkormányzat az általa kialakított lakótelkek értékesítése esetén legfeljebb 5 éves időtartamra beépítési kötelezettséget írhat elő. A beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén az Önkormányzatot megilleti a visszavásárlás joga az eredeti vételáron, mely megnövelendő a beinvesztált értékkel, illetve az évenkénti kamatnövekvénnyel.
 
(6) Helyi közút létesítése, illetve meglévő közút szélesítése érdekében az Önkormányzat a szabályozási tervnek megfelelően - az Étv. előírásainak figyelembe vétele mellett - területet vehet igénybe, megfelelő mértékű kártérítés megfizetésével.
 
 
Településrendezési eszközök használata
 
29. §
 
(1) A településrendezési eszközöket (Településfejlesztési koncepció, Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv, Helyi Építési Szabályzat) a törvény által megszabott időközökben felül kell vizsgálni.
 
(2) A távlatban belterületbe vonandó területekre és a külterület beépítésre szánt területeire a telekosztás, útszabályozás, építés előtt Szabályozási Tervet és Építési Szabályzatot kell készíteni, melyek nem térhetnek el a Településszerkezeti Tervtől és jelen Szabályzat és Szabályozási Terv szellemétől.
 
(3) A Településszerkezeti Tervtől eltérő területfelhasználás esetén azt módosítani kell.
 
 
V. Fejezet
Vegyes rendelkezések
 
Záró rendelkezések
 
30. §
 
(1) Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
 
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési előírásokról szóló 18/2001. (VIII. 5.) ÖKR sz. rendelet és az ezt módosító 5/2002. (III. 1.) ÖKR. sz. és a 11/2003. (X. 3.) ÖKR. sz. számú rendelet.
 
 
Bodajk, 2004. október 1.
 
 
     Oszlánszki Zsolt                                      dr. Nagy Gábor
 polgármester                                                 jegyző
 
A rendeletet a mai napon kihirdettem:
Bodajk, 2004. október 1.
 
                                                                                                  dr. Nagy Gábor
                                                                                                        jegyző
 

Cím:
8053 Bodajk,
Petõfi Sándor u. 60.
Telefon:
22/410-001
fax:
22/410-031
www.bodajk.hu
bodajkpm@t-online.hu