Telefon: 22/410-001

Bodajk

9/2004. (VI. 2.) ÖKR.

(VI. 2. ÖKR.)
Bodajk Nagyközség Önkormányzat
9/2004. (VI. 2.) ÖKR. sz.
rendelete
 
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól
[egységes szerkezetben a módosításáról szóló 7/2005. (III. 31.) ÖKR. sz.,
a 6/2006. (IV. 28.) ÖKR. sz., a 7/2007. (VI. 1.), a 10/2007. (VI. 28.)
és a 14/2008. (VI. 27.) rendelettel]
 
Hatályon kívül helyezte Bodajk Város Önkormányzat 33/2009. (IX. 30.) rendelete.
Hatálytalan 2009. 10. 01-től.
 
 
Bodajk Nagyközség Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat-
és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésére, 79. § (2) bekezdésére, 80. § (1) bekezdésére, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. rendelkezéseire - az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól a következő rendeletet alkotja:
 
 
A rendelet hatálya
 
1. §
 
(1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) az Önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az Önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények) és gazdálkodó szervezetekre;
b) mindazokra a dolgokra, amelyek az Önkormányzat tulajdonában vannak vagy tulajdonába kerülnek, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint a kárpótlási jegyekre, részvényekre és az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
 
(2) 1
 
 
Az önkormányzati vagyon
 
2. §
 
(1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyonból áll. A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg.
 
(2) A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon teljes körűen forgalomképes. Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó vagyon forgalomképes vállalkozói vagyon.
3. §
 
(1) A törvényben foglaltakon túlmenően forgalomképtelenek a köztéri műalkotások.
 
(2) A törvényben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek az Önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és a közüzemi szolgáltatást végző vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.
 
(3) Az Önkormányzat a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyont a következők szerint működteti:
a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy
b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át,
c) az önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmény létesítését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát a Képviselő-testület használatba adja.
 
(4) A közművagyon működtetését a Képviselő-testület szerződéssel adja használatba. A Képviselő-testület a szerződés elfogadásáról minősített többséggel hozott határozattal dönt. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály elfogadására, módosítására is.
 
 
4. §
 
(1) Az egyes vagyontárgyak rendeltetés szerinti csoportosítását, illetve törzsvagyonná nyilvánítását azok besoroláskori tényleges funkciója és jellege szerint kell elvégezni.
 
(2) Az Önkormányzat ingatlanvagyonáról szóló kimutatást - rendeltetés szerinti bontásban - a rendelet melléklete tartalmazza.
 
 
Vagyonnyilvántartás és leltár
 
5. §
 
(1) Az Önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
 
(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az Önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.
 
 
A tulajdonosi jogok gyakorlása
 
6. §
 
(1) 2 Az önkormányzati vagyon felett a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, döntéseit minősített többségű szavazással hozza meg.
 
(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a Képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. A vagyonkezelő - a szerződésben meghatározott körben - a tulajdonos Önkormányzat nevében gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti kötelezettségeit.
 
 
7. §
 
(1) 3 Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az Önkormányzat intézményei, valamint a Polgármesteri Hivatal.
 
(2) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között önállóan gazdálkodik. Az intézmények és a Polgármesteri Hivatal jogszabályon alapuló használati joga ingyenes, e szervek teljesítik a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségeket.
 
(3) 4
 
 
8. §
 
(1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
 
(2) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az Önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az Önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.
 
(3) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságban a tulajdonosi jogosítványokat, a Képviselő-testület nevében, általában a polgármester gyakorolja. Ettől eltérni csak a Képviselő-testület - minősített többséggel hozott - határozata alapján lehet.
 
(4) 5 Az Önkormányzat saját nevének gazdasági társaság nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.
 
 
(5) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaság útján gondoskodik.
 
 
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
 
9. §
 
(1) 6 Az önkormányzati vagyont 1.000.000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni (bérbe adni) csak nyilvános pályázat útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet. A pályázati feltételeket a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatban állapítja meg. A vagyontárgy értékének megállapítása a 10. § rendelkezései szerint történik.
 
(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a Polgármesteri Hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a pályázat előkészítése.
 
(3) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó szerződés megkötésére - a Képviselő-testület nevében - a polgármester jogosult.
 
(4) A Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást és általában az e rendeletben foglaltak betartását.
 
(5) 7 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 15/B. § (1) bekezdése alkalmazásában a közzététel helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzététel.
 
 
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
 
10. §  8
 
(1) A vagyon értékének megállapítására a Polgármesteri Hivatalban rendelkezésre álló nyilvántartási érték (értékpapír esetén a névérték) irányadó.
 
(2) Ha a jogügylet, döntés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
 
(3) Örökölt vagyon esetén a jogerős döntéssel - az ügy keletkezésétől (kérelem, beadvány benyújtásától) számítottan - hat hónapon belül lezárt hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.
 
(4) Az ingó vagy ingatlan vagyon értékének megállapítására - az ügy keletkezésétől (kérelem, beadvány benyújtásától) számítottan - hat hónapnál nem régebbi szakértői véleményt akkor kell figyelembe venni, ha a Polgármesteri Hivatalban nem áll rendelkezésre nyilvántartási érték.
 
 
Eljárás a tulajdonos képviseletében
 
11. §  9
 
Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
 
 
Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése
 
12. §
 
(1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni - a törvényben meghatározott eseteken kívül - a következő célra lehet:
a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak,
b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel,
d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.
 
(2) Az Önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) ha a követelés kötelezettje nem lelhető fel, s ez okiratokkal hitelt érdemlően bizonyított.
 
 
A felajánlott vagyon elfogadása
 
13. §
 
(1) Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
 
(2) Az Önkormányzat részére 1.000.000 forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a Képviselő-testület jóváhagyására.
 
 
 
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
 
14. §
 
A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak a vagyonhasznosításra vonatkozó - minősített többségű szavazással hozott - döntések, értékhatártól függetlenül, így különösen a következők:
a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) kezesség vállalása, értékpapír vásárlása,
g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
 
 
15. §
 
(1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak, amely minősített többségű szavazással hoz határozatot.
 
(2) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik:
a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon - két évet meg nem haladó - határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,
b) a használatában, kezelésében lévő - a számviteli szabályok szerint számított - 100.000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése.
 
(3) A polgármester jogosult a Képviselő-testület döntése alapján:
a) a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
c) megkötni a biztosítási szerződéseket.
 
 
A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezés
 
16. §
 
(1) A forgalomképtelen vagyontárgy elidegenítésére kötött szerződés semmis.
 
(2) A forgalomképtelen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le és nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.
 
(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak üzemeltetése, állaguk megőrzése a Polgármesteri Hivatal feladata.
 
(4) A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést - a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján - a polgármester köti meg.
 
(5) A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.
 
(6) A Képviselő-testület képviseletében az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képező közterületen történő közmű építések hatósági engedélyezéséhez hozzájáruló nyilatkozatot - saját hatáskörében - a polgármester adja ki.
 
 
A korlátozottan forgalomképes tulajdon feletti rendelkezés
 
17. §
 
(1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, vállalatba, gazdasági társaságba, alapítványba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.
 
(2) A Polgármesteri Hivatal üzemeltetésére bízott, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést - a Képviselő-testület döntése alapján - a polgármester köti meg.
 
 
A forgalomképes vagyon feletti rendelkezés
 
18. §
 
A forgalomképes vagyon feletti rendelkezésre - a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyonra vonatkozó szabályok kivételével - e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
 
 
A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítése
 
19. §
 
(1) A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítésére, az előterjesztések elkészítésére alkalmazni kell a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet előírásait. A vagyongazdálkodást érintő előterjesztést a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága és az előterjesztés tárgya szerint illetékes szakmai bizottsága véleményezi.
 
(2) A döntések előkészítését - a polgármester és a Képviselő-testület iránymutatása alapján - a jegyző irányításával a Polgármesteri Hivatal készíti elő.
 
20. §
 
(1) Ez a rendelet a kihirdetésével lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
 
(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről szóló 22/1999. (XI. 1.) ÖKR. sz. rendelet és az ezt módosító 5/2001. (III. 15.) ÖKR. sz. rendelet.
 
 
Bodajk, 2004. június 1.
 
 
   Oszlánszki Zsolt s. k.                                           dr. Nagy Gábor s. k.
polgármester                                                             jegyző
 
A rendeletet a mai napon kihirdettem.
Bodajk, 2004. június 2.
                                                                                                      dr. Nagy Gábor s. k.
                                                                                                                  jegyző
1 Hatályon kívül helyezte: 7/2007. (VI. 1.)
2 Módosította: 7/2007. (VI. 1.)
3 Módosította: 7/2007. (VI. 1.)
4 Hatályon kívül helyezte: 7/2007. (VI. 1.)
5 Módosította: 7/2007. (VI. 1.)
6 Módosította: 7/2007. (VI. 1.)
7 Módosította: 7/2007. (VI. 1.)
8 Módosította: 10/2007. (VI. 28.)
 9 Módosította: 7/2007. (VI. 1.)
 
 

Cím:
8053 Bodajk,
Petõfi Sándor u. 60.
Telefon:
22/410-001
fax:
22/410-031
www.bodajk.hu
bodajkpm@t-online.hu