Bodajk

 

 

 

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) "a helyi önkormányzatokról" szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, 79. § (2) bekezdés b) pontjában, 80. § (2) bekezdésében, 80/B. §-ában, továbbá "az államháztartásról" szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 108. § (1) és (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel "a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről" szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjára - az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról a következő rendeletet alkotja:

 

 

 

1. §

 

A rendelet hatálya kiterjed:

a) az önkormányzatra, annak szerveire, az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre és gazdálkodó szervezetekre,

b) mindazon dolgokra, amelyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint a kárpótlási jegyekre, részvényekre, értékpapírokra (a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon).

 

 

 

2. §

 

(1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyonból áll. A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg.

 

(2) A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon teljes körűen forgalomképes. Az önkormányzat vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó vagyon forgalomképes vállalkozói vagyon.

 

 

3. §

 

(1) A törvényben foglaltakon túlmenően forgalomképtelenek a köztéri műalkotások.

 

(2) A törvényben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és a közüzemi szolgáltatást végző vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.

 

(3) Forgalomképes vállalkozói vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik az (1)-(2) bekezdés hatálya alá, illetőleg amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

 

 

4. §

 

(1) Az önkormányzat a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére:

a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy

b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át,

c) az önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmény létesítését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát a Képviselő-testület használatba adja.

 

(2) A közművagyon működtetését a Képviselő-testület szerződéssel adja használatba. A Képviselő-testület a szerződés elfogadásáról határozattal dönt. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály elfogadására, módosítására is.

 

 

5. §

 

(1) Az egyes vagyontárgyak rendeltetés szerinti csoportosítását, illetve törzsvagyonná nyilvánítását azok besoroláskori tényleges funkciója és jellege szerint kell elvégezni.

 

(2) Az önkormányzat ingatlanvagyonáról szóló kimutatást - rendeltetés szerinti bontásban - e rendelet melléklete tartalmazza.

 

 

 

6. §

 

(1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

 

(2) Az önkormányzati vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.

 

 

 

7. §

 

(1) A vagyon értékének megállapítására a Polgármesteri Hivatalban rendelkezésre álló nyilvántartási érték (értékpapír esetén a névérték) irányadó.

 

(2) Örökölt vagyon esetén a jogerős döntéssel - az önkormányzati ügy keletkezésétől (kérelem, beadvány benyújtásától) számítottan - hat hónapon belül jogerősen lezárt hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

 

(3) A vagyon értékének megállapítására - az önkormányzati ügy keletkezésétől (kérelem, beadvány benyújtásától) számítottan - hat hónapnál nem régebbi szakértői véleményt kell figyelembe venni, ha a Polgármesteri Hivatalban nem áll rendelkezésre nyilvántartási érték.

 

(4) Az önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe. [Áht. 108. § (3)]

 

(5) Ha az önkormányzati jogügylet, döntés tárgya egyidejűleg több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

 

 

 

8. §

 

(1) Az önkormányzati vagyon felett a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, mely egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet szerint saját szerveire ruházza át.

 

(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a Képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. A vagyonkezelő - a szerződésben meghatározott körben - a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat, teljesíti a kötelezettségeket.

 

 

9. §

 

(1) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézménye, gazdasági és közhasznú társasága, valamint a Polgármesteri Hivatal.

 

(2) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik. Az önkormányzati vagyonkezelő szervek jogszabályon alapuló használati joga ingyenes, e szervek teljesítik a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségeket.

 

 

10. §

 

(1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

 

(2) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

 

(3) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságban a tulajdonosi jogosítványokat, a Képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja.

 

(4) Az önkormányzat saját nevének gazdasági társaság nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.

 

(5) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat intézménye, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság útján gondoskodik.

 

 

 

11. §

 

Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Ezzel összefüggésben az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról, szakértő igénybevételéről a polgármester gondoskodik.

 

 

 

12. §

 

(1) Önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz, és az érintett vagyon (vagyontárgy) forgalmi értéke az éves költségvetésről szóló törvényben ezzel összefüggésben meghatározott összeget meghaladja - csak nyilvános versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:

a) a bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,

b) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan,

c) a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására. [Áht. 108. § (1)]

 

(2) A nyilvános versenyeztetés egyfordulós pályázat kiírását jelenti, melyre utaló rövid felhívást legalább egy megyei és egy országos napilapban meg kell jelentetni. A pályázati kiírás kötelező tartalmi elemei:

- vagyon (vagyontárgy) meghatározása,

- pályázati biztosíték kikötése esetén megfizetésének szabályai,

- ajánlatok benyújtásának tartalmi és formai követelményei,

- ajánlatok felbontásának időpontja,

- pályázatok elbírálásának ideje, szabályai,

- esetleges összeférhetetlenségi, titokvédelmi szabályok,

- pályázathoz kapcsolódó tájékoztató elemek.

 

(3) Ha az (1) bekezdésben hivatkozott értékhatárt meg nem haladó vagyon esetében a képviselő-testület nyilvános pályázat kiírásáról dönt, arra a (2) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

 

 

 

13. §

 

(1) Önkormányzati tulajdonú ingatlan pályázat útján történő értékesítése megfelelően közzétett, nyílt és feltételhez nem kötött pályázati eljárás útján történhet. Megfelelően közzétett és nyílt a pályázat, ha legalább kettő hónapon át ismételten meghirdetésre kerül országos sajtóban (vagy más megfelelő kiadványban, valamint ingatlan-ügynökségen keresztül). Feltételhez nem kötött a pályázat, ha az ingatlant bármely vevő szabadon megszerezheti, és saját céljaira használhatja. Nem minősül feltételhez kötésnek, ha a pályázati kiírás a közrend megsértésének megelőzése érdekében, környezetvédelmi okból, spekulációs célú ajánlat elkerülése érdekében, a hatályos település-szerkezeti terv, illetve a helyi építési szabályzat előírásai miatt tartalmaz feltételeket. A környezetvédelmi és közegészségügyi okokból, közérdekből előírt kötelezettségek akkor nem minősülnek feltételhez kötésnek, ha azokat valamennyi potenciális vevő köteles és képes betartani.

 

(2) Önkormányzati tulajdonú ingatlan pályázati eljárás nélküli értékesítése esetén független, értékbecslésre jogosult szakértő véleményét kell beszerezni. A szakértői véleményben meghatározott árat minimális vételárnak kell tekinteni. Ha az állapítható meg, hogy az értékbecslő által megállapított áron az ingatlan nem értékesíthető, akkor a vételár legfeljebb 5 %-kal csökkentett értéken értékesíthető. Ha további ésszerű idő elteltével nyilvánvaló, hogy az ingatlan ezen az áron sem értékesíthető, akkor a szerzett tapasztalatokat, valamint a beérkezett ajánlatokat is figyelembe vevő új értékbecslést kell készíttetni. Ha az ingatlant az önkormányzat az értékesítést megelőző három éven belül vásárolta, akkor az értékesítési ár a vásárlási árnál alacsonyabb csak abban az esetben lehet, ha független értékbecslő az adott piacon konkrétan általános visszaesést állapít meg.

 

 

 

14. §

 

(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát vagy a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jogot ingyenesen átruházni - törvényben meghatározott eseteken kívül, a Képviselő-testület határozatával - a következő célra lehet:

a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak,

b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra,

c) közalapítvány javára, alapítványrendeléssel,

d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.

 

(2) Az önkormányzat és szerve - a polgármester, illetőleg a szerv vezetőjének döntésével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

 

 

 

15. §

 

(1) Ha vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

 

(2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásáról 1.000 eFt forgalmi értékhatárig a polgármester, ennél nagyobb érték esetén a Képviselő-testület dönt.

 

 

 

16. §

 

A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak a vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül, így különösen a következők:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása, értékpapír vásárlása,

g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

 

 

17. §

 

(1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.

 

(2) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik:

a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon - két évet meg nem haladó - határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,

b) a használatában, kezelésében lévő - a számviteli szabályok szerint számított - 100.000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése.

 

(3) A polgármester jogosult a Képviselő-testület döntése alapján:

a) a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

b) a nem intézményi használatban lévő vagyonra nézve bérleti szerződések megkötésére,

c) a biztosítási szerződések megkötésére.

 

 

 

18. §

 

(1) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis.

 

(2) Forgalomképtelen vagyon nem terhelhető meg, nem köthető le és nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.

 

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak üzemeltetése, állaguk megőrzése a Polgármesteri Hivatal feladata.

 

(4) A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést - a Képviselő-testület határozata alapján - a polgármester köti meg.

 

(5) A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

 

(6) A Képviselő-testület képviseletében az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képező közterületen történő közmű építések hatósági engedélyezéséhez a hozzájáruló nyilatkozatot a polgármester adja ki.

 

 

 

19. §

 

(1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, vállalatba, gazdasági társaságba, alapítványba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.

 

(2) A Polgármesteri Hivatal üzemeltetésére bízott, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést - a Képviselő-testület döntése alapján - a polgármester köti meg.

 

 

 

20. §

 

A forgalomképes vagyon feletti rendelkezésre - a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyonra vonatkozó külön szabályok kivételével - e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

 

 

21. §

 

(1) Az önkormányzati vagyonnal, tulajdonnal való rendelkezésről szóló képviselő-testületi határozat meghozatalához minősített többség szükséges.

 

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba való bevitele, illetőleg más célú hasznosítása nem köthető helyi népszavazáshoz.

 

 

22. §

 

(1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba.

 

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló 9/2004. (VI. 2.) ÖKR. sz. rendelet.

 

 

Bodajk, 2009. szeptember 30.

 

 

Oszlánszki Zsolt dr.                                 Nagy Gábor

polgármester                                          jegyző

 

 

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Bodajk, 2009. szeptember 30.

                                                                                                               dr. Nagy Gábor

                                                                                                                     jegyző

 

 

 melléklet a 33/2009. (IX. 30.) rendelethez