Telefon: 22/410-001
Bodajk
város honlapja
Arányok
A komposztálás igazi művészetté válhat. Különféle titkos receptek vannak, amelyeket féltett kincsként őriznek. Az alapok viszont minden esetben egyformák. A legfontosabb szerepe két kémiai elemnek van, a nitrogénnek (N) és a szénnek (C). Nitrogén hiányában nincs növekedés, mert nem tudnak fehérjék képződni, a szén az energiaforrás. A szénből sok van a kerti hulladékokban, a nitrogénből mindig kevesebb.
A szén-nitrogén arány (C/N) a legfontosabb mutató, amivel egy hulladék bomlási készségét jellemezhetjük. A bontó mikroszervezetek legjobban a 35-25:1 C/N arányt kedvelik, vagyis 35-25 g C-re 1 g N jut. Nagyjából ezt az összetételt kell megközelítenünk a gyors, eredményes komposztáláshoz. Vagyis a szénben gazdag hulladékhoz nitrogénben gazdag hulladékot kell kevernünk. Az alábbiakban nézzük néhány vízmentesre szárított hulladék C/N arányát.
A fenti számok a hulladékokban lévő 1 rész nitrogénre jutó széntartalmat jelentik. A táblázat csak tájékoztató jellegű és inkább iránytűnek szolgál. Ha, nekem pl. lenne 100 kg szalmám, akkor eszembe sem jutna azt kb. 300 kg borsószalma nitrogénjével komposztálni, hanem egy vödör vízben feloldanék 3-4 kg pétisót (kb. 0,7 kg N), szétteríteném a szalmát egy fólián és felitatnám vele a műtrágyát. Aztán adnék hozzá (felitatással!), kb. 300 l vizet, szép nagy halomba raknám, a tetejét leföldelném és fél év múlva kész a szalmatrágya. A fenti esetet példának szántam, és bocsánat a műtrágyáért! Természetesen a szalmát igen jól lehet komposztálni pl. állati trágyákkal, vizelettel, zöld hulladékkal.Ne felejtsük, hogy a kerti komposztálás egy háztartás része. Ez egy olyan tudás, amivel termékennyé teszem a talajomat, egyúttal eltüntetem a lombot és a zöldhulladékot. Új anyagot, humuszt hozok létre, és ezzel részt veszek egy kicsit a teremtésben.